Féltelek......

Én féltelek.

Folyton csak féltelek.

Ismeretlenül is ismerem kezed.

Úgy simogatsz mint a szellő,

Az a folyton értem tekergő.

De behunyt szememmel most már látlak,

Szíve vagy Te a Nagyvilágnak,

Csak azért hogy beszélj

S aztán elrepülj.