Gámentzy Eduárdnak

Én nem vagyok az akit vártál.

Nem vagyok köd,

Sem őrzött bálvány,

Sem infúzióból gyógyuló beteg.

Engem a szavad éltetett.

S gyötrő fájdalmam szobámba zártan hordtam.

Nyilvánosan, szemek elé nem cipeltem,

Csak vágytam hogy felépülök.

Törött szilánkos lélek

Nem vágy közönséget.

De hallottam a szerenádot

S fájó szívemre gyűjtöttem belőle

mi gyógyított.