Hozzál vissza.......

Hozzál vissza .. közeledbe... amíg lehet.
de csak addig kapaszkodj belém amíg szerethetek.
Míg kezem nem üres levegőt markol
Míg lesz aki ajkával öleli a hangom.
Míg a csókjaimat nem kell elrejtenem...
s míg vakon is becézni tud mi szerelem!

Amikor megérint mi én vagyok Neked.
Az repít fel.. fellegeken túlra ..s 
kezedbe arcomat simítva élem...szívedet. hogy én is legyek.
..s e dal mi még képes Földre csókolni..
mert én Nélküled már nem vagyok semmi,
csak hervadó szóvirág
s képzeletbe temetett... 
reményeibe kapaszkodó szirom...
mert már csak Te vagy nekem a felizzó oltalom,
mikor jéggé fagyni múlatna az idő..
s betemetne az örömtelen.....
De míg értem sóhajtasz szerelem... 
Neked építem kertem
e Földi Világból hogy a belőled csorduló Égi vágyból
fürdessem a Téged ölelni vágyó érzékeimet !:)