Kis türelmet...
Ha el akarnék menni.
Ha el akarnék menni
Ragadd meg karom....
Mond' nélküled már nem ugyan azt adom.
Szorítsd ujjaim közé kötelékünk jelét,
Vérrel írjam tovább ami félbe ég.
Tudd soha nem hagynálak el magamtól
Hisz a szerelmet ma is értetek áldozom.
Ugyan annak a szívnek legyek ma is rugója
Melyre nem állhat le Körhinta motorja!
Életem legyen olvadó vétkem......
S ki hajdan sírommá vált régen......
az legyen ma éltem.
A szerelmet Vágyja ! Így akarom.
Lásson végre mind ki Kart , Szívet ,Hitet
rabol Vérévé becézni.....
Lásson mind,
ki térdre borulva áld dalából Élhetőbbet!
A szerelem hangjára öleljek magam is
még ha ebbe bele halok is, De..... Teremtsek végre
Ölelhetőt!
Ha égnünk kell, hát ugyan abba a pillanatba
égjünk apró
csillagokká, gyöngyház és Bíbor fényes
darabkákká!
S ki hajdan a pillanat varázsát megszülte.
Ő térjen vissza ragyogni Mindörökre...........
Végzetem felé így rohanjak.......
Hazám karjába kapaszkodjak,
Legyek záloga a Jövőnek,
hogy Végre én is hazatérjek
s a szívem fellegen utazva gyönyörködjön abban
mi Valóban Gyönyörű!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
vers
Vers
Vers
vers