Hozzád.....

Hozzád simulva, oda a porba,
Csak ott érzem még Tőled hogy Ember vagyok,
mert nem suttognak rég édeset a szerelemnek
a magasba törekvő cédrusok.
és a pálmák alatt sincs oltalom,
s Füzek alján sincs megkapaszkodóm,
csak itt és most porba rajzolt önmagad 
varázsol életemre csókokat.
Csak attól indul újra szívverésem.

Sok-sok szeretettel.
Évi