Én már nem őrzök emlékeket.

Én már nem őrzök emlékeket.
Csak pillanatait annak, mi lélegzethez juttatott,
s mi tanodámként sértett,
s feszített, eldobtam annak terhét
mert nem feladatom 
emlékezni rájuk.
Nem arra kell gondolnotok mi volt,
hisz a tanoda maga az Utatok.
csak mi tanulságként bennragad,
s akkor soha nem fogja sebezni lelketek
mi a múltatokból hívogat.
S ki múltadat felrója
bíz nem szeret,mert kifacsarja belőled
a Lelkedet, hogy lásson.
Emberi szívvel az égi vizeknek 
szolgálni csak megújult Lélekkel lehet.
Töröttel soha. 
S ki múltadat felrója 
Téged tördel hogy Őt szolgáld örökké,
és soha ne légy képes szolgálni saját utadat.
De ha a magad Útját nem szolgálhatod,
mikor fog véget érni akkor az Utatok,
s mennyi lesz abból amit tanulságként
magatoknak örökbe megragadtatok?