HJ-nek

Mint mikor......

Mint mikor a reggeli harmatos fűszálon inni adsz a szomjazó madárnak
Úgy adsz inni vágyad parazsából életet a haldokló hazáknak.
Mint mikor az első sugara a napnak szárnyat bontva mezőt ébreszt benne. 
Simogató szelíd szerelemmel indulsz csókot lopni szomjazó szívekre.

Mint mikor vad lova istrángját szakítva lobbantja lovasát csillaggá az Égre. 
Úgy lobbants el minket szerelmes szavadból vissza vágyni újra társas ölelésbe. 
Amikor elfutnánk széles kötél szárnyat vess nyakunkba újra szelídíts örökbe,
Akkor megértjük majd szeretni varázslat. Életet lehelni lélekből epedve. 

Szeretettel! Millió öleléssel!!!!!!!
Évi!