A dal, a zene már ősidőktől fogva része az emberiség történetének. A XIX. században készültek először olyan vizsgálatok, melyek rámutattak arra, hogy a beszéd és az éneklés, ezzel összefüggően a zene fontos szerepet játszanak a személyiség kialakulásban. Egyes tanulmányok szerint minél fiatalabb korban kezd el valaki énekelni, dalt hallgatni, majd ez a szokása rendszerré válik, az a személy sokkal kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet élhet. A zene érzelmi nevelést és egészséges személyiségfejlődést nyújt, tehát egyfajta életérzés javításnak, úgymond élményforrásnak is felfogható, mely a társadalomba való beilleszkedésben is segít.

Akik a 80-as évek előtt születtek, azok valódi Hősök, olyasféle igazi
hollywoodi-mindent túlélő fenegyerekek.

De tényleg!


Gondolj csak bele, 1980 előtt születettek, azaz MI, kész csoda,
hogy életben maradtunk.


Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt még biztonsági
öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt
bőven ólom.


A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak,
nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem
voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy
könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.