Rég látott kisvárosom fele közeledek, dobogó  szivvel, félénk léptekkel, és remegő  aggodalommal érek haza .Itthon vagyok,  újra itthon!!! Utolsó latogatásom óta sok minden megváltozott:  mintha az egész város halott lenne, nincsenek emberek,üresek a  kisutcák , és fura csend honol.

      ANYÁM HOL VAGY?   Kopogtatásomra miért nem nyitsz ajtót?  Mi történt  VELED?  Már nem várod elveszett kislányod?

Az ajtó  előtt hátizsákomra rogyva millió emlék lepi el elmémet : kisgyerekek, iskolatársak, szerelmek, depressziók és TE ANYÁM !  ,akit  most nem találok!  Hiányzol ! Szeretnélek magamhoz ölelni, elmesélni bukásaimat, felemelkedéseimet, az életem… De nem talállak…

       Keresem a   régi otthont, de már nem találom!  Talán  ajtót tévesztettem?