Kis türelmet...
„Visszaadta a román állam a Habsburg-család leszármazottainak tulajdonába a törcsvári (Bran) várkast érlyt .A . visszaszolgáltatásra és a várkastély további adminisztrálására és felhasználására vonatkozó okmányokat pénteken írták alá a középkori múzeummá átalakított várban.
A Habsburg Domokos nevére szóló visszaszolgáltatási okmányt román részről a vármúzeum igazgatója, az ingatlan további gondozására-adminisztrálására vonatkozó megállapodást pedig a román kormány nevében Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter, valamint a tulajdont birtokba vevő örökös látta el kézjegyével. A történelmi műemlékként számon tartott várkastélyban működő múzeum három évig megmarad a román kultusztárca fennhatósága alatt működő közintézménynek, amelynek igazgatótanácsába azonban ezentúl az örökségét átvevő tulajdonosnak is lesz egy képviselője.
Habsburg Domokos, aki Mária egykori román királyné Ilona (Ileana) nevű leányának a fia, II. Károly volt román király unokaöccse megindultságával küszködve, román nyelven mondottköszönetet mindazoknak a románoknak, akik lehetővé tették számára, hogy birtokba vehesse jogos örökségét.”
( hiradás . Magyarország megújul. FIDESZ 2006-05-27 )
Ezt a nem mindennapi hírt a fenti honlapról mentettem még annak idején, de a többi sajtótermék is hasonló óvációval fogadta.. Mintha valamilyen világraszóló siker lenne, hogy ennek, a nevezetes, hírhedt családnak sikerült valamit visszaszerezni a hajdani hatalmas - és én itt a magam részéről bátran teszem hozzá, bízván, hogy vannak még néhányan akik ugyanígy tudják – vagyis a rabolt kincseikből...
Járjuk most egy kissé körül ezt a témát !
Akkoriban a második évezred elején szerveződött az új, európai mintájú, magyar állam. Első királya, Szent István pedig a halála előtt a Boldogasszony oltalmába ajánlotta, az országot a Szentkoronát és a népét.
Az egykori törzsfők és nemzetségfők is tudomásul vették ezt a tényt, de nekik ugyanakkor gondoskodniok kellett, a saját és népük hasznáról, és mind a terület, mind pedig a népük védelméről.
Többnyire királyi parancsra várakat kezdtek építeni. Ezáltal nem csak az ország biztonsága emelkedett, hanem ők is nagyobb hatalomra tettek szert.
Ez érvényes volt az ország belsejében, de még inkább határvidékeken. Ott, ahol a bejövő utak, hágók és szorosok mentén, a vadul portyázó besenyők, kúnok, tatárok ,akár bizánci unszolásra vagy annélkül is, de állandóan fenyegették az országot. Védeni kellett ezeket a betörésre alkalmas szorosokat, hágókat. Ezért ezeket a területeket a királyok kényük kedvére osztogatták szét a hű alatvalók és kegyencek között, a Korona jogán....Ide, az új tulajdonosok kötelesek voltak erődítményeket és várakat építeni. Ezek közé tartozott a Déli-Kárpátok szinte legjelentősebbik vidéke, a Törcsvári szoros és hágó . A magyar oldalán Szent László király utasítására Sándor István székely fő, a székelyei által a kúnok folytonos és erőszakos betörései ellen építette a Törcsvári ersősséget.
De végül is a kúnok ővele együtt a várat is elpusztitották.
Majd itt később, a jószemű Német rablólovagrend épített ide egy favárat. A várat vámszedésre és a kereskedők fosztogatására használták. Elűzésük után, 1150 körül, az elhagyot területre II. Endre király, szászokat telepített Brassó környékére és ugyanakkor e terület és a szoros védelmére egy vár építését rendelte el…
1337-ben pedig Nagy Lajos király köetelezte a Brassóiakat egy újabb kővár építésére, jólehet korábban is l9, mások szerint még ennél is több székely falu lakossága védte Barcaságot.
A vár fölépülése útán, ez királyi vár lett !! A szászoknak, a védelmükért fizettniök kellett, csak némi vámkedvezményt élvezhettek.
A vár, védői székelyek voltak és az idők folyamán a leg jelentősebb vámmá alakult ez a védővár és az maradt a 18. század végéig, vagyis a Tömösi út és hágó kiépüléséig.
A vár mindvégig a kincstár tulajdonába maradt és Barassó több ízben is súlyos bérleti dijat fizetett egyrészt a tényleges bérletéért , amivel a vámszedési jogot is megszerezte, ugyanúgy mint a második, a talán még nagyobb Bárcarozsnyói erősségért is.
A törcsvári vár tulajdonjogi helyzete a Leopoldina (A Fejedelemség habsburgi megszüntetése ) rendelkezéseivel sem változott.
Századok folyamá sok kapítánya volt a várnak töbnyire,magyar főember,de ezek közé bekeveredett a Havasalföldi Vlád vazalus vajda fia a Karóbahúzó kegyetlen Vlad gróf is. KEGyetlensége és rossz híre révén turisztikai nevezetességgé, mára aranybányává vált a vár, T ehát Erdély elcsatolásáig ,vagyis a trianoni béke aláírásáig a Magyar Szent Korona tulajdona volt.
Majd ezután így folytatódik az idézet: „ aaCenknk alatti város elöljárósága 1920-ban Mária román királynénak adományozta elismerése jeléül annak, hogy hozzájárult Erdély Romániával történő 1918. évi egyesüléséhez. Mária királyné rendbe hozta és berend ezte a várkastélyt, majd leányára, Ilona hercegnőre, II. Károly volt román király leánytestvérére hagyta örökségként. 1948-ban, a királyi család Romániából történő kiutasítása után a várkastély a román állam tulajdonába került.”
Ez a vár, mint írtam, tehát a Magyar Szent Korona tulajdona volt. Így azt Brassó városának sem a tanácsa, sem a Főbírája nem ajándékozhatta el a Román Királynőnek. De ha ezt jogtalanul mégis megkapta, és mint személyes tulajdon, a birtokába is került, annak jogalapja megszünt, mert ez 1948-tól az akkori román állam tulajdonába került. Igy ezt a királynő nem is ajándékozhatta tovább más Habsburg részére, mert már nem volt a tulajdonában. Tehát így a Habsburg családnak nincs is jussa a vár fölött. Az mindig is volt és marad is a Magyar Korona tulajdona....Mivel a Magyar Koronát pedig jelenleg nem a Habsburgok viselik, így a Habsburgoknak jelenleg nincs is jussuk a vár felett.....
Eddig tartott a komentálás amit én, a magam részéről ehhez a nem mindennapi hírhez hozzáfűztem , azzal, hogy ime itt is van egy Habsburg , aki itt most nem magyarul, hanem könnyes szemmel románul köszöni meg, hogy milyen jót tettek vele, hogy viszsaadták jogos örökségét, amely a magyar Korona tulajdona volt.
Turi Márton 2011.10.20
Ce
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!