" Van átjáró az időn túlra.

Valahogy átléptem, egy másik dimenzióba."

Látom a vérvörös lángnyelveket.

A lég forró perzsel, színte éget,

mint izzó katlan.

A fortyogó láva kitörni kész!

Szívet átható sikolyokat hallok,

mint sebzett vad halál üvöltését.

Fátyolos tekintettel, félelemtől reszketve

mereven állok a pokol tornácán,

mint ki béna, s ezalatt az ördög

kéjes vigyorral kénszagú otthonát kínálja.

Iszonyúan félek!

Erőssen összezárom szemem,

mégis látom az iszonytot.

Talán ébren álmodom?

Vagy az élet kegyetlen játékot űz?

S meg perzsel a tisztító tűz.

Imát hadarok hideg verítéktől ázottan.

Istenem segíts!

Szívem hevesen ver, mozdulni sem tudok,

csak egy hangtalan sikoly távozik ajkamon.

Idő és tér vissza zökken,

s a félelem hatása csökken.

Parányi létem végig kíséri-e látomás,

s mit eddig felnem fogtam,

most értem igazán.

A szeretet lángját érzem,

isten segítő keze nyúlt értem.

" Az ember szeretne örök lenni,

de csak isten tud csodát tenni. "

Makra Erika