Bíbor sugárral kell fel a nap
Utamon kísér, míg haza nem érek én
A vonatom most robog ki az állomásról
Csodás tájakon visz tovább
Unokám itt ül, mellettem mesél, csacsog szüntelen
Milyen szép tájon jártak, hegyet másztak
Vízparton szedet sok szép virágot
Látott őzet, nyulat s képzeld rókát.
Mama szép volt meséljem még?
Mond, kincsem s nézd a tájat
Most megyünk a Tiszán által
Látod kicsim, itt egy erdő nézd
Ott egy nádas kéklő égen
Szálló fecske s gólya madár
Festő nem festhet ily csodát
Mint e-táj hol vonatunk robog tovább.
Kapkodó fejel, nézzük a tájat
Unokám mesél közben, szája be nem áll
S mennyi új élménnyel gazdagon
S vidáman térünk be házunk ajtaján.
Élményeinkkel megrakodva
Telve mesélni valókkal vidáman
Köszöntjük családunk itthon maradt
Tagját! S mesélünk sok-sok csodát!
Szól a mesénk tűzijátékról
Utcabálról, kirándulásról
Zenélő szökőkút játékáról
S még sorolhatnám tovább
De nem teszem, beszámolómnak itt vége lett!
/Júlia/
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!