-A csípőizületi diszplázia- a nagytestű kutyák betegsége?

-Nem ez tévhit! A diszplázia nem nagyságfüggő elváltozás. Kistestű kutyáknál éppen úgy előfordul, mint,  a nagyobbaknál, sőt a macskáknál is megtalálható. A nyugati szakirodalmakban közölt fajtánkénti diszplázia előfordulási gyakorisága nem az objektív valóságot tükrözi, hanem csak a bizottsági értékelésre felterjesztett Rtg-felvételek eredményeit. A nyilvánvaló „ordító” elváltozásokat mutató Rtg-felvételek eltűnnek a süllyesztőben, nem kerülnek nyilvánosságra, s így nem rontják a statisztikai adatokat.

-Milyen fokban öröklődik a diszplázia?

Két egészséges csípőjű szülő esetén a kölykök legfeljebb 30%-ában fordul elő diszplázia. Ha csak az egyik szülő egészséges és a másik diszpláziás, akkor a kölykök több mint 60%-a lesz diszpláziás.

Az öröklődésen kívül még milyen tényezők befolyásolják a diszplázia kialakulását?

A mozgás és a takarmányozás. Egy –másfél éves korig csak annyit mozogjon és játsszon a fiatal kutya amennyit ő maga, kíván. Addig a tulajdonos részéről súlyos hiba a bicikliztetés, futtatás, a kíméletlen labdáztatás és minden megerőltető mozgás kierőszakolása, ugyanis ilyenkor mikrorepedések keletkeznek a csontok növekedési zónájában, amelyek következtében diszplázia alakulhat ki. Helyes takarmányozással a diszpláziák 30%-a megelőzhető!

-Melyek a kutya csontfejlődése szempontjából a kritikus időszakok?

A születést megelőző három hét (a vemhesség 6-9. hete) és a szülés utáni első nyolc hét.

E periódus alatt a nem megfelelő takarmányozás diszpláziára hajlamosít.

A tenyésztő akkor jár el helyesen, ha vemhes szukájának kitűnő minőségű eledelt ad (melynek zsírtartalma 15-20%, és ásványi anyagokkal látja el.

Ezt az ellátást a szoptatás végéig kell biztosítani a szukának. Nagyon fontos a kölykök kiegészítő táplálása már 3-4 hetes kortól. Legideálisabb kiegészítő eledel a főtt, darált sertéshús ásványi anyagokkal dúsítva, langyosan tálalva. A szukának nem kövérnek, de jó húsban kell lennie. Egy legyengült, vagy sovány anyakutyától nem várhatunk egészséges utódokat!

-Javasolt-e a többszöri fedeztetés az alomszám növelése érdekében?

Nem. 10-12nél nagyobb alomszám esetén a közép és a nagytestű kutyáknál (kisebb fajtáknál már ennél kevesebb kölyök esetén is) a diszplázia előfordulása ugrásszerűen megnő, a magzati korban és az első hetekben az ilyenkor automatikusan bekövetkező elégtelen tápanyagellátás következtében.

Nem véletlen, hogy a természetben a rókának, a farkasnak soha nincs egy alomban ilyen sok kölyke.

-Ha valakinek diszpláziás kutyája van, hogyan mozgassa kedvencét, hogy a lehető legtovább éljen panaszmentesen?

Rendszeresen kéne úsztatni kutyáját, tavasztól őszig. És ha a kutyának csípőizületi műtétet terveznek, akkor a legjobb azt májusra időzíteni, mert a műtét utáni nyári hónapokban végzett rendszeres úsztatás nagymértékben javítja a műtét eredményét is.

-Előfordul a diszplázia a mellső végtagokon is?

Igen, a könyök izületben. Az USA-ban és Nyugat-Európában az igényes tenyésztők a csípőizülettel egy időben a könyök izület vizsgálatát is kérik.(Hazánkban talán már 1993-tól kérhetik majd. A szerző)

-Kizárólag „normál” minősítésű kutyákkal tenyésszünk?

Bár célunk egészséges kutyák „előállítása”, de a megvalósítás során, ha csak kitűnő csípőjű egyedekkel tenyésztenénk, akkor-beltenyésztés révén új, vagy már meglevő betegségek rögződnének.

 Alapszabálynak tekinthető, hogy a „súlyos”, valamint a „közepes” minősítésű, de sántikáló kutyával se tenyésszünk! Legszigorúbb mércét (ebből a szempontból is) a favorizált, felkapott, sok utódot produkáló fedező kanoknak kell felállítani: náluk az egészséges csípő valóban alapvető kívánalom!

Összeállította: Lévai Piroska.

Megjelent „a Kutya” 1992.