Megkésve

Koppanva peregnek a napok
Már tavasz van megint,
Súrlódnak ércesen a nappalok,
Az éj,enyhíti hulló könnyeid.

Két szempár kísért az éjszakában,
Tested futna,de köti az ágy,
A jövőben van minden reményed,
Higgy nekem,a szerelem valahol vár.

Áfonyások lettek lépes soraim,
Pedig,nem ilyen a csorgatott méz,
Ám tavaszi szellő leng odakint,
Ne,ne nézz hátra,ma vidám légy.

E szép nap a tiéd s légy boldog,
Egy érett Nő vagy,ki tündököl,virul,
Homlokodra lehelem csókom,
Ott marad s kísér és kigyúl.

2009.03.26. Rézi.