Ilyenkor nagyon színesek a fák, ezért a lombok színében, különösen a juharlevelekében gyönyörködnek. Ebben az idõszakban sokan felkeresik a természetes forrású melegvizû fürdõk.

November 15-i  Sicsi-go-szan, azaz a 7 éves lányok, az 5 éves fiúk és a 3 éves lányok és fiúk ünnepe.

 Ilyenkor a gyerekeket a legszebb kimonójukba öltöztetik és  sintó szentélyekbe viszik, ahol hálát adnak, hogy idáig egészségesen felnõttek és további egészségükért imádkoznak (Régen nagy volt a gyermekhalandóság).

Esküvõk hónapja

A mai esküvõ a régi tradíciók és modern szokások keveréke, melyet tipikusan fõként a sintó vagy keresztény rítus szerint szoktak megrendezni, de elõfordul buddhista vagy katolikus esküvõ is. Általában elegáns ebédet rendeznek,szokás szerint  drága szállodákban, ahol minden vendéget megajándékoz az ifjú pár, amit a vendégek pénzajándékkal viszonoznak, melyet díszes borítékban adnak át.

 Október virága a krizantém, ilyenkor érik a körte és az alma.

Teliholdnézés ( O-cukimi)

Teliholdkor tiszta idõben kiülnek az ablakba, erkélyre vagy teraszra és figyelik a holdat. A hold krátereinek formájában egy nyulat vélnek felfedezni, amint a rizssüteményhez használt fõtt rizst döngöli, ezért holdnézés közben rizsgombócot esznek. Dekorációként az õsz jellemzõ virágait és gyümölcseit helyezik el, szépen elrendezve.

Szeptember 15. Idõsek napja

 Megköszönik az idõseknek azt a sok fáradozást, amit értük és a közjóért tettek.

Augusztus 6.-án 8 óra 15 perckor dobták le Hirosimára az elsõ atombombát (114.000 halott)

Augusztus 8.-án 11 óra 2 perckor a második atombomba, Nagaszakira hullott (73.000 halott)

Ehhez a szomorú eseményhez kapcsolódik Szadako Szaszaki  és az ezer daru története, melyet külön lapon olvashatnak.

Augusztus 15-én emlékeznek meg a második világháború végérõl Japánban. Ezen a napon békemeneteket és békegyûléseket tartanak, a világ békéjéért imádkoznak.

Augusztusban tartják az O-bon ünnepet, az Elhúnytak ünnepét (minden vidéken más idõpontban, mint nálunk a búcsút).

Július 7. és augusztus 7. között sok üdvözlõlapot küldenek egymás egészségére gondolva.

  

Július 7.  Tanabata fesztivál

 Ilyenkor a tiszta nyári égbolton a Tejút csillagai teljes szépségükben ragyognak.

A legenda szerint egy évben egyszer a Tejúton találkozik a két szerelmes, az Altaira (Pásztorfiú) és a Vega (Szövõlány) nevû csillag, és szarkák kiterített szárnyából formált hídon átkelve beteljesül a vágyuk.

Ilyenkor hosszú bambuszágakra papírból kivágott, Tejutat ábrázoló papírdíszeket és más dekorációt akasztanak.

 A nyár nagyon meleg és párás, sok az eső, szinte minden nap esik. A gyerekek ezért egy, a mi Süss fel nap c. énekünkhöz hasonló éneket énekelnek (Teru-teru-bózu) és egyszerű, fehér papírzsebkendőből vagy puha pamutból készült, gömbölyű  fejű babát (buddhista papot) lógatnak ki az eresz alá, hogy szép idő legyen.

Folytatódik az Arany hét:

Április 29. Zöld nap (Midori no hi)

Május 3.   Alkotmány napja ( Kempo kinenbi)

Május 4.   Nemzeti szünnap

Május 5.   Fiúk ünnepe/Gyereknap (Kodomo no hi)

Május 5. Fiúk ünnepe / Gyereknap ? Tango no szekku

3 lépcsõs állványra szamuráj öltözetû harcost, szamuráj sisak kicsinyített mását helyezik, hogy a fiúk erõsek és egészségesek legyenek, mint a szamurájok.

Koi-no-bori: póznán lengõ ponty alakú szélzsákokat tesznek ki a házakra.

Április elején ünnepélyesen megnyitják az új tanévet.

 Tavaszias kimonót vesznek fel.

 A fák virágzásának sorrendje:

 1. szilva

 2. õszibarack

 3. cseresznye

Világos színû, pl. rózsaszín, sötét rózsaszín függõdíszeket készítenek.

A cseresznye virága a legtöbbet megénekelt ?nemzeti? virág, sok zenei, irodalmi mû témája.

 

Cseresznyevirág nézés (Szakura-zenszen ? Hana- no Hanami)

 A Japán Meteorológiai Intézet ebben az idõszakban napra pontosan elõre jelzi, hogy délrõl északra haladva melyik zónában hány százalékban virult ki a cseresznyevirág.

Az õszibarack virág naptári ünnepe.

Március 3. LÁNYOK ÜNNEPE, Hina-Macuri, Hina-Baba Fesztivál

A családok lánygyermekeikkel március 3.-án tartják a Hina-babák ünnepét, hogy egészségükért imádkozzanak. Ennek keretében február közepétõl állítják fel a 3/5/7 lépcsõs, piros anyaggal bevont, díszes emelvényt, melyre a Hina-Ningjó-t, az igen értékes, mívesen díszített babákat állítják:

 Legfelülre:  Császár és a Császárné   

 2. sorba:      3 udvarhölgy

 3.

Az év leghidegebb hónapja. Nagy havazások vannak, fõleg a Japán-tenger partján és Hokkaidón. Tokióban ritkán havazik.

Február 4. a télbõl a tavaszba fordulás idõpontja.

Minden évben más napra, január utolsó vagy február elsõ napjaira esik az újhold és ez egyben az új állatév kezdete is a kínai horoszkóp szerint.

Babdobálás

A tavasz közeledtének megünneplésére és a rossz szellemek elûzésére hagyományosan pirított szójababbal töltött babzsákot dobálnak. A sintó szentélyek mellvédjérõl, de nagyobb áruházaknál is folyik a dobálás.