Fizikai Nobel -díj

Baszov, Nyikolaj Gennagyievics (szül. 1922. dec. 14. Leningrád), szovjet fizikus; kvantumelektronikai alapkutatási eredményeiért 1964-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a szovjet Alekszandr Mihajlovics Prohorov és az egyesült államokbeli Charles H. Townes társaságában. Eredményei vezettek a mézer és a lézer megalkotásához. Ezek az eszközök monokromatikus, párhuzamos és koherens mikrohullám-, ill. fénynyalábot állítanak elô.

Baszov 1950-ben mérnök-fizikusként végzett Moszkvában. Ugyanabban az évben kezdett dolgozni a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai Intézetében. 1962-től áll az intézet élén. Baszov és Prohorov 1952-ben fejtették ki a mézerelvet, ezért 1959-ben Lenin-díjjal tüntették ki őket.

Irodalmi Nobel-díj

Jean Paul Sartre

(1905—1980)

Orvosi díj:

Bloch, Konrad (Emil) (szül. 1912. jan. 21. Neisse, Németország), német születésu amerikai biokémikus; 1964-ben Feodor Lynennel megosztva élettani-orvostudományi Nobel-díjat kaptak a zsírsavak és a koleszterin bioszintézisével kapcsolatos felfedezéseikért.

1934-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a müncheni Technische Hochschuléban. Ezután Svájcba, majd Amerikába ment. 1938-ban doktorált a Columbia Egyetemen, és Rudolf Schoenheimer kutatótársa lett a sejtanyagcsere izotópos vizsgálataiban. 1946 és 1954 között a Chicagói Egyetemen oktatott, majd a Harvardon a biokémia professzora lett, és folytatta a lipidekkel, különösen a telítetlen zsírsavakkal kapcsolatos kutatásait.

Béke- díj

Martin Luther King Jr.
(1929 – 1968) amerikai polgárjogi vezető, baptista lelkész. 1963-tól a Déli Keresztény Vezetőség Konferenciája nevű szervezet vezetője. A feketék egyenjogúsításáért indított polgárjogi mozgalom erőszakmentességét hirdette.

Tevékenységéért 1964-ben Nobel-békedíjat kapott.

Mi emberek sok mindent megtanultunk: szállni, mint a madarak, úszni, mint a halak; de nem tanultuk meg azt az egyszerű művészetet, hogy testvérekként éljünk egymás közt – mondta a díj átvételekor beszédében.