Az Életről 

Radványi Nelli 

Oly végtelen az út és valaki elkisér, 
Nincs olyan mondat melyet ő egyszerűen megítél. 
Féltve őrzött titkaid megőrzi örökre, 
S egyszer csak azt veszed észre az évek elrepültek fölötted... 

Könnyes szemmel állsz az élet kapujában, 
S tétován kérded a végtelentől, most mit csináljak? 
Lépjek előre vagy szaladjak vissza, 
Bárhogyan is döntesz, az élet soha sem lesz tiszta. 

Mint egy folyó mely csobog szelíden, 
S árva tekintettel válik naggyá, de mégis szelíden. 
S mi az élet? - csak egy folyó mely a mindent szeli át, 
S a gond, a bánat a folyóban csupán egy gát. 

Egy gát, melyet átléphetsz s boldogan mehetsz tovább, 
S nem kell megtöprengned, hogy ez a végzet, csak lépj odább. 
Hidd el az élet nem rossz, csak tudni kell vele bánni, 
S ha beletaposnak is létedbe, hidd el nem fog úgy fájni!