Egyszer két utazó szerzetes egy szép, fiatal nővel találkozott össze a patak mentén. Az ifjú hölgy a segítségüket kérte, mert nem tudott átkelni a folyamon.

Míg a fiatalabb tétovázott, s nem mutatott készséget – az idősebb azon nyomban felajánlotta szolgálatait. Felemelte a nőt, és átvitte a túloldalra.

A lány hálálkodva elbúcsúzott. Néhány mérföldnyi bandukolás után a fiatalabb már nem bírta tovább és megtörve a csendet így szólt társához:

- Testvér, a szellemi útmutatásunk azt tanítja, hogy nem érintkezhetünk nővel! Te pedig ennek ellenére megérintetted azt a szép nőt. Sőt, fel is emelted és vitted!

- Testvér – válaszolt az idősebb mester -, én letettem a hölgyet a patak túlsó partján. - Te még mindig cipeled őt?