Ez a címe annak a cikknek amely megjelent a Blikk Nők újságban olasz Júlia kommentálásában.

A Szenteste  legtöbbeknek a hagyományról szól, egy komoly fordulat azonban az  ünnepeket is megváltoztatja.

A Zámbó családdal 2007-ben ismerkedtünk meg, amikor lapunkon keresztül kerestek nagymamát a gyerekeknek. Nos bár évekkel korábban a hajléktalansággal is megküzdöttek, a családbővítés csaknem akart sikerülni. Marika nemrég azonban felhívott: Isten teljesítette a vágyukat és idén már a nagyival ünnepelnek!

Már akkor is hívő voltam amikor még hajléktalanok voltunk. Ezért nem lettem alkoholista,és nem veszítettem el a gyerekeimet sem. Az interneten találtam rá arra a keresztény honlapra/http://ujeletkrisztusban.lapunk.hu / amelynek Mária a vezetője, aki egyébként lelkész. Levelezni kezdtünk,és én egyre inkább úgy éreztem, hogy találtam magamnak egy anyukát. Nyáron a családunk Ságvárra költözött, hogy minél többet lehessünk együtt. Közösen szoktunk főzni,és vannak közös programjaink. Imádjuk a mama süteményeit ,és a karácsonyi bejglit is alig várjuk. Adrián Jocika és Noémi most készülnek a nagymamának tervezett karácsonyi meglepetés műsorra. 

Amikor először találkoztunk Marikával, olyan volt, mintha csak hazajött volna, és úgy érzem, mintha fogadott unokáimat is születésük óta ismerném,  veszi át a szót Garamszegi Mária a nagymama. Nagyon örülök,hogy egymásra találtunk, elmondhatatlan az a szeretet, amivel körülvesznek. Soha nem fogom elfelejteni, amit Jocika mondott a minap: Nagymama én azért  születtem erre a világra, hogy téged  szeresselek.Teljes szívemből arra bíztatnék mindenkit, hogy ne féljenek szeretni egymást, bárkit. Ez a legnagyobb dolog a világon, mégis ez hiányzik manapság a legjobban az emberek életéből.