2011. május 27., péntek 05:29 forrás: Galambos Gyuri

Munkában megfáradt,reszkető kezekkel 
Írom a levelem,Neked....kora reggel. 
Ketyegve vánszorog az óra mutatója, 
Súlyosan zuhannak a nehéz percek róla. 

Izzasztó rémálmok lepték el szobámat, 
Sós ízű cserepek lepik el a számat. 
Az ablak üvegén csillag fénye táncol, 
Kelő Hold sugara az asztalhoz láncol. 

Csend honol,s éjszaka sötétje a tájon, 
Hiányzol,nem vagy itt.....csak ezt érzem fájón!! 
Sikoltó magányba,négy fal közé zárva, 
Könnyező szemekkel,új csodára várva. 

Messze vagy,s tudom azt,többé sohse látlak, 
Összetört szívemmel mégis Téged várlak. 
Táncoló,vibráló csillagfény az égen, 
Emlékek láncai....csak ez maradt nékem. 

Hajnalpír borítja lassan el a tájat, 
Tudom,hogy hiába,mégis vissza várlak. 
Kelő Nap sugara csillan a szemembe, 
Égető,sós könnyek potyognak kezemre. 

Dohányfüst fellege borítja szobámat, 
Írom a levelem.....Neked....senki másnak! 
Felhőknek foszlányán küldöm el Tenéked: 
Könnyező szemekkel őrzöm az emléked! 

2011 május 27. 
GGy.