Hogyha úgy érzed, hogy rossz hozzád az élet
Mert a boldogságról nem mond szép meséket
Van, hogy másnak nyílnak néhanap a rózsák
Nem kerülheti el senki sem a sorsát
Hogyha fáj a szíved, jusson az eszedbe
Mindenkinek megvan a maga keresztje

Minden nagy bánatnál van egy nagyobb bánat
Hiszen az embernek annyi minden fájhat
El nem ért nagy álmok s elveszített társak
Sebek amelyek egy életen át fájnak
Annyi minden csalfa, könnyek a szemekbe
Mindenkinek megvan a maga keresztje

Túl leszel majd egyszer minden csalódáson
Nem azért van a szív, hogy örökké fájjon
Akármilyen hosszú nem örök a tél sem
És a legszebb rózsák neked hullnak végre
Hogyha fáj a szíved, jusson az eszedbe
Mindenkinek megvan a maga keresztje!

Rájöttem, hogy egész életemben sírni fogok. egyszer azért, mert fáj, elviselhetetlenül!!

Másszor meg azért, mert csodaszép, gyönyörű!!

Elég egyszer elkövetni egy hibát, mindenki azonnal kételkedni kezd benned és elfelejti, hogy mi minden jót tettél!!!

Nagyon régen minden olyan könnyen ment,

Éreztem, merre volt a fenn és lenn,

Sokszor volt már, hogy eltévedtem, elbuktam,

De túléltem, nem adtam könnyen el magam,

Nyertem már háborút, csatát, folytattam úgy is, hogy ha fájt.

Ha szeretsz valakit, tiszta szívből, akkor sohasem felejted el. Nem számít mi történt, ennyi idő telt el, szeretni fogod. Úgy érzed túlléptél, hogy többé már nincs rá szükséged, a szívedben mégis úgy őrzöd az emlékét, mint életed tavasza. S egyszer, ha szembejön veled, rád mosolyog, s életedről kérdez, csak annyit tudnál felelni: hiányos... Mert este, mikor lefekszel, párnádra hajtod fejed, elindul a kisfilm, peregnek az emlékek és a könnycseppek. Mindig is szeretni fogod, történjen bármi..

A fájdalmat el kell használni. Ha magunkba zárjuk, soha nem fog enyhülni.

A hallgatásnál nincs nagyobb kínszenvedés a világon. A hallgatás fájdalmas, akár a nyílt seb, és gyászfekete, mint a halál.

Az élethez hozzátartozik az, hogy fájdalmat okozunk egymásnak vagy önmagunknak, de ebből nem következik az, hogy gyűlöljük a másikat.

Néha az élet többet nyújt, mint amivel meg tudsz birkózni.

Ha a poklon mész keresztül, továbbra is sétálj!

Szenvedés nélkül nincs előrelépés.

A legnagyobb nehézségeket az szokta okozni, hogy a kisebb bajokról a kezdet kezdetén nem veszünk tudomást.

Nem lehetek mindig mindennek az ura. Néha hagynom kell, hogy mások vigyázzanak rám, olyanok, akikben megbízhatok.

Úgy lehet a legjobban barátságot építeni, ha nyíltan elmondjuk a másiknak, mit gondolunk, mit érzünk. Ahogy most mi ketten csináljuk. Őszinték vagyunk egymáshoz, ezért barátok vagyunk!!

Nem szégyenlem az életem, ez az énem.

Neked semmi, van, akinek én voltam a minden!!!

Az emberek mindig azt mondják, hogy mosolyogjak, mintha a mosolygás eltüntetné az összes sebet és fájdalmat... hát én megpróbáltam. Megpróbáltam elrejteni az összes keserűséget, és eltakarni a szomorúságot a mosolyokkal... és megtanultam, hogyha belül fáj, akkor a szíved úgyis megtalálja a módját, hogy kimutassa, teljesen mindegy, hány maszkot viselsz!!

Erősnek mutatom magam, de amikor nem lát senki, könnyezek..

Csak az győz, aki tudja, miért harcol és szilárdan hisz!!!