A spirituális tanítások szerint, akik közel állnak hozzánk, vagy valamilyen szinten kapcsolatban állnak velünk, egy-egy részünket hordozzák. Viszont azok az emberek, akiket barátainknak nevezünk, mindenképpen.

Sokszor életreszóló barátságok már korán megköttetnek

Érdekes elgondolkodni azon, hogy lehet, hogy bizonyos emberekkel könnyen egy hullámhosszra kerülsz, míg másokkal szemben tartózkodó vagy, s nehezen tudsz feloldódni. Ezekre a tudomány mai állása szerinti furcsa, megmagyarázhatatlan intuíciókra a reinkarnáció híveinek van elmélete: nem egyetlen életünk van. A halállal csak fizikai valónkat veszítjük el, a lelkünk tovább él egy másik testben. Bár ez a gondolat egyelőre még nem bizonyítható, a legtöbb ősi kultúrában régóta hisznek a lélekvándorlásban.

Az emberek közti viszonyok tehát általában nem „újak". A karma törvényei szerint életről életre, újra meg újra ugyanazokkal az emberekkel találkozunk azért, hogy ismét együtt dolgozzunk azokon a feladatokon, problémákon, melyek miatt testet öltöttünk. Lehet, hogy egy előző életben szülő-gyermek viszony volt köztünk, s most férj-feleség vagyunk. Mindkét esetben ugyanaz a teendőnk: fel kell oldanunk a nehézségeket.

Nemenként és korosztályonként is változnak a barátságok

”Az ember társas lény.” Megint egy igaz közhely. És az ember talán legfontosabb ismérve, hogy hogyan kapcsolódik másik emberekhez, azaz hogyan vesz részt azoknak az életében. Leegyszerűsítve, mindegyikünket azt tesz azzá, amik vagyunk, hogy kik szeretnek minket.

Mert a szeretet az az univerzális kapocs, amely képes a legkülönbözőbb embereket is olymódon összekötni, hogy azok észre sem veszik, hogy voltaképpen semmilyen racionális kapcsolódási pont nincs az életükben. Hiszen hányszor láttunk már olyat, hogy barátunknak más az érdeklődési köre, más közegben mozog, mások a barátai, mást szeret enni és más sorozatot néz a tévében. És mi mégis, kötődünk hozzá. Kihez jobban kihez erősebben. Kihez ezért, kihez azért.

Megfigyelések szerint csak azokra tudunk igazán haragudni, akik fontosak nekünk, és ha nem bocsátanánk meg nekik soha, bizony igencsak hiányoznának.

Minden ember más és más. Pont ez a másság az, ami időnként egyáltalán nem tetszik. Viszont, gondolkodjunk el! Nem azért nem tetszik másban egy tulajdonság, mert ugyanazt magunkban sem szeretjük? Lehet, hogy ő hivatott életünkben felhívni a figyelmünket egy olyan dologra, amiben változnunk kell.

Egy barátság karkötő akkor is emlékeztet valakire, ha az épp messze él tőlünk

Egy dolgot mindig tartsunk szem előtt: az embereket összetartó szeretet csendes, észrevétlen, de ami a legfontosabb: legyőzhetetlen.