Belefáradtam...

Belefáradtam,
az életbe.
Belefáradtam,
a nagy létbe.
Belefáradtam,
a pofára esésbe
és belefáradtam,
a nagy keresésbe.

Belefáradtam,
a merészkedésbe.
Belefáradtam,
a nehézkedésbe.
Belefáradtam,
a tanulásba, szorgalomba
és belefáradtam,
a tunyulásba, mozgalomba.

Belefáradtam,
az elsöprő hatalomvágyba.
Belefáradtam,
az úgynevezett jóságba.
Belefáradtam,
a szerelembe, barátságba
és belefáradtam,
a küzdelembe, bátorságba.

Belefáradtam,
a reménybe, a rosszaságba.
Belefáradtam,
a békébe, a háborúba.
Belefáradtam,
a habzsolásba, az irigykedésbe
és belefáradtam
a majmolásba s bűnbeesésbe.

A válaszokba,
a ténykedésbe, a kétségekbe,
A szép álmokba,
igazmondásba, ítéletekbe,
Belefáradtam a körbe forgó nagyvilágba,
ahogy belefárad az ember olykor magába!
Nehéz a tény is, hogy van, aki élni mer!
Találhat valaha nyugalmat ember?