Egy egérke kinézett a farmház falán lévő lyukon, és teljesen kétségbe esett, amikor meglátott egy egérfogó csapdát. Amikor elmondta ezt barátainak, a csirke ezt mondta: „Bocs, barátom, ez nem az én problémám”. A disznó így szólt: „Imádkozni fogok érted”. A tehén nagyon elfoglalt volt, és ezt mondta: „Gyere vissza máskor!” Az egérke elcsüggedten egyedül maradt problémájával. Aznap éjjel egy mérges kígyó esett az egércsapdába, és amikor a gazda felesége odament megnézni a csapdát, megmarta őt. Az asszony forrólázat kapott, és mindenki tudja, hogy a láz elleni legjobb orvosság a húsleves. Így hát a gazda a baromfiudvarba ment a legfőbb hozzávalóért! Ahogy az asszony állapota egyre csak romlott, a szomszédok is mind összegyűltek. Az embernek le kellett vágnia a disznót, hogy etetni tudja őket. Végül az asszony meghalt. A temetésre olyan sokan jöttek el, hogy a tehenet is le kellett vágni a torhoz. Lám, végül mindenki így végezte! A Biblia azt mondja: „…biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez!” Csak egy dologra van szükség ahhoz, hogy bátorító lehess: hajlandóságra. „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk” (Róma 15:1). Mielőtt úgy döntenél, hogy semmi közöd a másik ember problémájához, olvasd el ezt: „…ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi…” (1Korinthus 12:26). Nem üldögélhetsz nyugodtan, amikor valakit bántalom ér; holnap talán téged fog baj érni! Az Ige azt mondja: „Egymás terhét hordozzátok…” (Galata 6:2). Amikor egyikünket fenyegetés éri, mindannyian veszélyben vagyunk. Életünk okkal van egybeszőve másokéval; mindannyian létfontosságú szálak vagyunk egy másik ember szőnyegében.ÁLDOTT SZÉP NAPOT KIVÁNOK!