Dr.T.Túri Gábor:

GONDOLATOK

Kaptam a napokban egy levelet Magyarországról egy ismerősömtől, ami nagyon megragadott.

Leírta benne ez a 40 éves hölgy ismerősöm, hogy  volt egy érzése a napokban, szinte egy víziója, amely során találkozott Jézussal.

Ezt ő egy óriási ajándéknak vette és ugyanakkor egy hatalmas feladatnak is, mert ezt az élményét, szinte, a lelkéből jövő szeretet kényszeréből hirdetni akarja....

Ezért írt nekem is, mert aggódott a kereszténységem miatt, amely szerinte lassan elvész a történelmi

kutatásaim lázában és talán így le is térek az igazi útról.

Természetesen rögtön válaszoltam neki, mert csodálatos volt a levele és az aggódása, és ugyanakkor csodálatosan  tiszták voltak a gondolatai is.

Részben igaza is volt.

Azonban neki egyszerűbb a helyzete és van egy előnye is.

Mert, mint ahogy írta, ő találkozott azzal  a Jézussal , akivel lélekben együtt élt.

Én még nem, de éppen ezért én hiszek benne.

Ha találkoznék vele, úgy mint ő, akkor nem hinném, hanem tudnám a létezését, így nem hinnék benne, hanem vallanám a létét a tudatomon keresztül.

Én egyenlőre sajnos csak hinni tudok benne.....

Hinnék-e....és hinne ő vagy más vallásos katolikus keresztény, ebben a Jézusban, ha néger lenne....vagy eszkimó?

Gondolkoztunk már ezen ?....

Persze, most azt mondhatnánk: "Természetesen" (de ezt csak azért mondanánk, mert már ismerjük az igéjét....Ismerjük régről, tudjuk, hogy igaza van....de mi lenne, ha ezek az igék újak lennének?)

Persze, most arra gondolunk a belsőnkben, hogy teljesen mindegy, hogy fekete bőrű, vagy ferdeszemű, az a lényeg, hogy Isten igéjét hirdeti.

De így van-e ez?

Én a magam részéről katolikus nevelésben részesültem....de születhettem volna ugyanígy reformátusnak, vagy evangélikusnak is, mint a feleségem..... Nekünk nincs problémánk, mert mi mind a ketten az azonos Jézusban hiszünk....

....de mégis, milyen furcsa volt kb.1 hete Marburgban, amikor vendégeinkkel,  éppen azzal a kedves hölggyel, aki a fent említett levelet írta, és a férjével (aki tehát mind a ketten  katolikusok voltak...) bementünk ott két evangélikus templomba, és - régi reflexként -  kerestük ott az örök mécsest.....Szent Erzsébet sírja közelében..... vagy az oltárnál....és nem találtuk.

Mert nem volt ott.... Mert ez egy evangélikus templom volt (jöttünk rá késve.) Egyedül a feleségem volt nyugodt és feszültségmentes.....

Vessek keresztet?  Kérdeztem én is és a többiek is maguktól...(aki az olvasók közül katolikus, az tudja nagyon jól mire gondolok)....Vagyis enyém lehet-e ez a lelki élmény, ebben

a templomban, anélkül, hogy a katolikus vallás premisszái itt lennének......

Pedig az ISTEN , A JÓISTEN, AZ OTT VOLT !!

Mégsem láttuk meg, mert mi a fényre, az örökmécsesre koncentráltunk.... mert más volt a beállítottságunk.  Egy kicsit csalódottak voltunk. Talán mások is így lennének....A "fenébe is" miért nincs itt az Árpádházi Erzsébetünk Szent szarkófágja mellett

a MI KATOLIKUS HITÜNK JELZÈSRENDSZERE.....Ami ennek az Erzsébetnek is a jelzésrendszere volt akkoriban…..

Tehát térjünk vissza az előző kérdésemre.... Ha néger lett volna, vagy eszkimó.... Most gondolkodjon el a kedves olvasó ezen…..

Én pedig itt még tovább megyek.

És pont itt van az a rész, amit a katolikusok nagy többsége máshogy értelmez, mint én.

Mert Jézus, hozzám magyarul szól.... Ez egy privilégium nekem és egyben egy kötelesség is...fene nagy kötelesség...

Mert amit csak én érthetek, a magam 10 millió fejü népével egyetemben, azt nekem is kell közvetítenem ...ÚGY, AHOGY AZ A VALAKI  HOZZÀM SZÒLT és SZÓL MOST IS.

Teljesen igaza van ennek a katolikus levélírómnak, aki erre azt mondta akkoriban, nem mindegy-e hogy magyar volt-e, ahogy szólt...hiszen nem csak hozzánk, hanem  AZ EGÉSZ EMBERISÉGHEZ SZÒLT.    A kínaihoz, a svábhoz a zsidóhoz a négerhez.

Így igaz. Teljesen mindegy....

De hogy mit mondott, azt csak én értem, mert ezt magyarul mondta.....(legalábbis azon a nyelven ami a mi nyelvünk őse volt)

Mert minden fordítás...egy kicsit egy hamisítás is (mondta egyszer egy nálam okosabb ember---> és igaza volt)

Tehát,  ha én fordítás nélkül értem amit mondott, akkor én HAMISÍTÁS NÉLKÜL IS ÉRTEM !!!!

Hoppá.

És ítt van a lényeg.

Mert akkor ezt nekem így tovább is kell adnom. (van-e ehhez erőm? Van-e ehhez bátorságom?)

Erre jöhet a válasz: Mit akarsz még többet továbbadni, hiszen amit tudunk Jézusról, az elég és az maga a tökéletesség....

Honnan tudod? -kérdem én.

Honnan tudod, hogy amit tudunk róla, az az egész, az a teljesség?

Ezzel kapcsolatban írtam a könyvemben a következő részt : (Dr.T.T.G:Nyisd fel a szemed és lássál...)

 RÉSZLET:

Mielőtt most rátérnénk e fejezet, a „Magyarok Istene“, címadó témájára, szükségesnek tartom, hogy még egy fontos elméleti dolgot tisztázzak.

A félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy még csak gondolatban sem próbálok és akarok valakit, vagy valakiket az egyetemes szeretet vallásából kizárni és Jézust a magyaroknak kisajátítani....

Nincs szándékomban és nem is tehetném!

Mindenkinek joga van azt a krisztusi vallást követni, amit élete során megismert és amit így a Jóisten neki útravalóúl adott…

De nekem és minden gondolkodó magyarnak, viszont ugyanakkor kötelessége bemutatni és ha kell az egész emberiségnek a tudtára hozni, azt a Jézust, aki tanítani jött közénk és megmutatta nekünk az utat a mindent megbocsájtó szerető Atyaistenhez .                                              

Azt a Jézust bemutatni, aki nem meghalni jött, hanem szeretni és tanítani…

Akinek az Atyja ÉLI volt,  akit  maga Jézus szólított a nevén, a halála pillanatában, ellentétben azzal a haragvó Jehovával, akit pedig Jézus atyjaként kíván az egyház, még a mai időkben is elhitetni a szegény hívővel….

Mert nincs olyan Atya, aki generációkon keresztül büntet egy bűnért, éspedig azért az

“eredendő bűnért”, ami ráadásul, mint ahogy azt fentebb láttuk, tulajdonképpen nem is volt bűn!

Nincs olyan Atya, aki képes lenne elvenni a saját fia életét, csak azért, hogy ezzel a maga haragját enyhítse…

Ilyen nincs!

És ha van, akkor az nem az én Istenem.

Ez az Isten így, csakis egy másik népfajnak az Istene kell, hogy legyen, akit én nem érthetek meg, mert nem hozzám szól, mert nem az én  genetikai felépítésemnek megfelelő….

És az, hogy ez mind igaz, azt az is bizonyítja, hogy Jézus sem félt  az Atyától, hanem szerette, és ezt a szeretet kívánta az emberekbe, a tanítványaiba és a környezetébe is beleplántálni…

Tehát ebből is látható, hogy Jézus sem ezt a JEHOVA nevü istent tartotta atyjának, hanem ÉLI-t, az ATYÁ-t, az ATYAISTENT.

Meglátásom szerint, nekem mint magyar Jézushitü embernek, az a kötelességem, hogy erre a szeretetre hívjam fel mások és más nemzetek figyelmét  és ne hagyjam az embert rettegni az Istenétöl, aki pedig szereti őt….

Természetesen tisztán elméletileg feltehetnénk azt a kérdést, hogy nem

mindegy-e, hogy honnan és kinek a közvetítésével jön hozzám az Isten igéje, a Jézusi szeretet-vallás üzenete?

Erre a válasz az, hogy természetesen mindegy. Ez az én meggyőződésem is, de…

És itt van ez a kis “de”.

Ehhez engedtessék meg egy kis megjegyzés, egy rövidke példa.

Ha valaki fájdalma és problémája miatt gyógyírért hazamegy a szülői házhoz, akkor az teljesen mindegy, hogy ki adja oda azt a bizonyos szert, ami enyhíti a fájdalmát,  mert az a fontos, hogy hasson…

Ez így igaz.

Ha viszont, mielőtt még egyáltalán beléphetne a szülői házba, ezt a gyógyszert hirtelenkedve mindíg a szomszéd adja oda neki, mégpedig úgy, hogy ezt előtte lopva, az atyai házból szerzi meg……. és méghozzá abból a dobozból, amire rá van írva, hogy « édes fiamnak, ha fájna a feje », akkor persze ez már igencsak máshogy néz ki.

Akkor már rá kell mutatnunk, hogy valójában ki készítette elő nekünk ezt a gyógyszert és így kinek köszönhetjük a gyógyulás lehetőségét….

Álszerénység lenne erről hallgatni, különösen akkor, ha idővel ez a szomszéd még követeléssel is elénk áll, e gyógyszer adásának a fejében……sőt oda sem enged már a szüleinkhez, hanem a saját szülőjét tolja előtérbe…

És ugyanígy  van ez sajnos a mai korunkban az Egyházzal is, amely egy, a Jézus számára idegen Isten nevében adja ki nekünk az eucharistiát, azt amit pedig Jézus Istene, a szeretö Atya készített elő nekünk.

Ez a tény a hívők nagy többsége előtt ismeretlen, mert ezt jó okkal elhallgatják előlük, sőt ezért még a Vatikán tőlük fizetséget is elvár, amit a hívők milliói, adó és adomány képében rónak le neki.

És ami a legmegrázóbb, az is bekövetkezett már, hogy a saját Istenünket, aki Jézus igazi Istene és Atyja volt, már el is felejtettük….és csak a « szomszéd » teremtő istenét, Jehovát tiszteljük !

Igy szemlélve a dolgot, erre itt igazán érvényes  a költő szava, mikor így kiált :

« Bűnös, aki hallgat ! »

Nekünk, jogunk van felemelni a szavunkat, mert mi máshogy értjük az Isten szavát.

Így amikor mi a templomban azt halljuk magyarul, hogy mi az Isten BÁRÁNY-ai vagyunk, akkor tudjuk, hogy Jézus, a jó pásztor bennünk a PARÁNY-t, a kicsit az elesettet keresi, akit fel akar magához emelni…(BÁRÁNY  = PARÁNY) (9)

Ha az utolsó vacsoráról hallunk, akkor mi rögtön érezzük, hogy ez egy “vérszerződés“ volt,

amelynek jelentőségét és parancsoló érvényességét csakis egy magyar ember érti meg, mert azt a génjeiben hordja.

A többieknek ezt el tudjuk ugyan magyarázni, de ezt ők vagy megértik vagy nem, de ráérezni maguktól biztosan sohasem fognak….

Mert e vérszerződésben Jézus, a TEST-ét és a VÉR-ét kínálta nekünk és ezzel TEST-VÉR-ünkké fogadott bennünket….(Próbálja meg valaki ezt más nyelvre ilyen frappánsan lefordítani:  TEST+VÉR = TESTVÉR !!)

És ez a Jézusi TEST, a szentmise misztériumában átalakul és lesz, 

mint anyag, maga az a TÉSzTa  (TEST = TÉSzTa), amelyet pedig  OSTYA -ként  OszTjA  ki nekünk a pap… (OSTyA = OSzTjA).

Így válik TESTVÉRünkké Jézus, aki ezt az igéretét VÉR-ével pecsételte meg….

Ezen kívül Jézus csak nekünk magyaroknak a VILÁG VILÁGA, vagyis a világ világossága,

azzal a jelentéstartalommal, amit bennünk ez a két szó belül megremegtet.

Ezt a szót ugyanakkor – mint, ahogy a “testvért” sem - egy nyelvre sem tudjuk így lefordítani, sem angolra, sem németre…  (Das Licht der Welt mondja a német, vagy az angol the light és the world szavai, így leírva a jelentéstartalmat talán, de az érzést egészen biztos nem tudják visszaadni…)                                        

Mert a világ szóban benne van a „mindenség, mint  világ“ és a „fény világa“ , vagyis a fény világossága, de még a szemünk világa is.

És ezen utóbbin keresztül pedig, mint egy érzéki megnyilvánulás, megtapasztalhatjuk, ahogy életünket a fény és a világ befolyásolja…

És e VILÁG  VILÁGA volt Jézus!

Ez a rövidke két szó mintha az ősi „titkok nyelvén“ szólna még ma is hozzánk …. éspedig úgy, ahogy Jézus maga mondta ezt önmagáról !

Ugyanígy csak a mi nyelvünkön, érezzük át valójában Jézus életét és azt a misztikus körfolyamatot, amikor is Jézus, a Szűzanya ÖL-én keresztül született e földi világra, majd a keresztfán széttárt karjaival ÖL-elte magához  az egész emberiséget. Ezután hóhérai meg-ÖL-ték és végül a keresztfáról levéve, a gyászoló Édesanyja ismét az ÖL-ébe vette …..

E szavak hangzása és varázsa csokorrá egyesíti a Jézus-i szeretetvallás történetét, amely az azonos csengésű szavak ismétlődése révén így, mint egy körforgás, csak a mi számunkra érthető, rejtett tartalommal telítődik.

És az ezekhez hasonló nyelvi példákat sorolhatnám hosszan és hosszan tovább!!

Hát akkor ezekután kérdezem mély alázattal, ha én, az én nyelvemen, az evangéliumok híradását mélyebben és talán máshogy vagyok képes átérezni, mint más nemzetek fiai és ha nyelvem segítségével én úgy értem Jézust, ahogy ő egykor bennünket megszólított, ahogy ő hozzám és az emberiséghez szólni akart, akkor nem kötelességem-e ezt másoknak is megmutatni és őket is erre az útra vezetni?

Talán ez volt az oka annak is, hogy Atilla, aki velünk azonos nyelven értette a Jézusi igét, mint

„Isten ostora“  jogot érzett, hogy rácsapjon az un. „keresztényi“ Európa hátára, amely félremagyarázta az isteni tanítást.....

Mi mást várhat el tőlem Jézus, ha nem ezt? Hiszen mindig van szükség tolmácsra, aki alkalomadtán kijavítja a hamis fordítók szavát…..

Azoknak a szavát, akik a „Magyarok Istenének“ az üzenetét nem hűen, hanem az igazságtól eltérően tárják és tárták elénk…

Eddig az idézet a könyvből.

Ennyi, az, ami egyesek számára talán  túlságosan is "idegen és pogány" , így ezt mára talán be is fejezném.

Annak az írásom elején említett mélyen vallásos katolikus ismerősömnek olyan szépek és mélységes érzéssel telítettek voltak a hozzám írt gondolatai, amivel én nem tudok és nem is akarok versengeni.... De ez érthető is, hiszen ezért voltak a mi népünk  magyar szentjei között a női szentek többségben.... ők voltak a nagyobbak és a fontosabbak....

Ők sok mindent máshogy láttak, mint a férfiak.

Mi férfiak(különösen én) a MIÉRT után kutatunk, és keressük....mint én is(!)  a feladatomat.

A feladatomat....

Ami talán a szeretet közvetítése.

Annak a valaminek a közvetítése, ami más népek és nemzetek számára csak egy érzés (esetleg egy pszichológia fogalom)

Az én számomra, magyar ember számára nem....És ezt tudta Jézus is!!! Ő azt hitte, hogy ezt mindenki számára világos és ezt mindenki tudja....Pedig dehogy.

Mert a szeretet az az ŐSELEM RENDSZER egyik eleme.

Nem véletlen, hogy ez csak nálunk magyaroknál ismert.   Egyszerűen nem lehet értelmezni más nyelven..... (és pont azt a nyelvet beszélte Jézus is...hiszen ma már nyilt

titok, hogy az arámi nyelv az SOHA SEM VOLT ZSIDÓ, vagyis HÉBER NYELV!!!)

Tehát nézzük az elemeket:  (MINDET MEGTALÁLHATJUK JÉZUS TANÍTÁSÁBAN ----> pl. a vizen járt, a légbe emelkedet stb.)

Föld-elem

Viz-elem

Lég-elem

Tüz-elem és a

Szer-elem

Itt van a titok. A SZERELEM. 

És Jézus abból indult ki, hogy ezt mindenki érti.....De ezt sajnos nem lehet lefordítani más nyelvre.

SZERELMETES ISTENEM- mondja a magyar!!!

Ezért ültek a magyarok Puszta-SZER-en  SZERT!!!  -  mert ők a Jézusi SZER-etet hírvívői voltak!

Ezért tömörül a magyar SZER-vezetbe (ahol többnyire a szeretet dominál) és nem jár GYŰL-ésekre (ahol többnyire a gyűlölet dominál)....

Ilyen egyszerű ez.

Csak meg kell érteni Jézust a VILÁG VILÁGÁT, a SZERETET hirnökét.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Mindannyiunknak!

Dr.T.Túri Gábor                                                                             Rödermark, 2011.december 23-án