Egyszer megígértem valakinek, hogy írok egy verset a magyar nótáról és most szeretném ezt az ígéretemet betartani. Szikora István ismeretlen ismerősömnek tettem eme ígéretet és megtiszteltetésnek veszem, hogy ő már kimondta véleményét és

köszönöm neki, hogy őszintén megírta azt.

Számomra ez nagy megtiszteltetés, hiszen ő is élharcosa a magyar nóta fennmaradásának.

Tehát a versem:

Haldoklik a magyar nóta...

Haldoklik a magyar nóta,

magyar ember a gyilkosa.

Nagyon örülök a magyar nóta klub oldalának, mert sajnos a magyar bóta kihalóban van. Örülök, hogy vannak olyan fiatal honfitársaim akik szeretnék ezt a gyönyörű műfajt megőrizni és majdan továbbadni. Nagy kár, hogy ilyen kevesen vannak, hiszen én úgy gonndolom, hogy a magyar nóta helyettünk beszél (szomorú és boldog, szerelmes és szerelmi bánata vanstb.), a magyar nóta, maga a magyar ember.