Kis türelmet...
Édes Jézus drága testét
Véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa téged áldunk.
„Királyi zászló jár elől, keresztfa titka tündököl, melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált.” (Vexilla regis)
Ég és föld között felmagasztalva függ a Megfeszített. Karját ölelésre tárja. Ajkát a megbocsátás szavára nyitja: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lk 23,24) Lándzsával átdöfött Szíve sebét menedékül adja, hogy kísértésekben, veszedelmekben mindig oda siessünk. Uram, keresztre feszítésed a mi művünk volt. A jövőben könnyeidben és véredben megtisztult lelkünk szívesen vállalja a szenvedést veled és érted.
Mária Keresztútja
XI. Jézust a keresztre szögezik
Ahogy rálökték Jézust a keresztre, készségesen engedte, hogy odaszögezzék. Szívemben éreztem a fájdalmat, ahogy kezét és lábát átszúrták. Aztán felemelték a keresztet. Ott volt, az én Fiam, akit annyira szeretek, kigúnyolva, amint kínlódott, földi életének utolsó pár pillanatáért küszködve.
De én tudtam, hogy ennek így kell lennie, csak álltam, némán, imádkozva.
Uram, micsoda fájdalmakat szenvedtél el értem. S micsoda fájdalmakat szenvedett el Anyád, amit látta Fiát irántam való szeretetből meghalni. Mégis, mindketten készek vagytok megbocsátani nekem, csak bűneimtől térjek meg. Segíts, Uram, bűnösségemtől elfordulni.
Uram, irgalmazz nekem!
Kategória: Saját
Feltöltés ideje: 12 éve
Látta 103 ember.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!