Kis türelmet...
Több oldalon írok blogot és azt is hiheted rólam hogy a kapkodás az életem velejárója , mert látszólag csapongok / talán a valóságban is / , mégis úgy gondolom hogy nagy bátorság a szakosodás itt a neten egy magamfajta műkedvelő számára . Nehezen eladható helytörténeti dolgaimat olyan érzéssel szerkesztem mintha önmagamnak tenném . Minden oldal kínál valamit a munkámhoz én mégis renszerességgel letérek a kijelölt utamról , amit néha szabad akaratomból , vagy érren kényszerítő hatások miatt kénytelen vagyok elhagyni . Mert valahol igazat kell adnom azoknak a fenimista hölgyeknek is akik kulturáltan megpróbáltak nálam helyre tenni dolgokat , most hogy újra eljutottam a skazen tárgyain keresztül a múltba , megerősödött bennem az ézés hogy a hagyományos feleség szerep nem nagyon kedvezett asszonyainknak a múltban . Rögtön adódik a kérdés hogy ki tett azért legtöbbet a hogy másképp legyen? Szeretem a statisztikákat mert rávilágítanak a valóságra . Nem gonoszkodva jegyezném meg hogy jellezően a feltalálók a férfiak közül kerülnek ki . Tágabb értelemben arra gondolok hogy azok a háztartási gépek melyek megkönnyítik a munkát bizony férfi agyak szüleményei . A csökkenő férfi átlagéletkor / a nőkéez viszonyitva / viszont el kell hogy gondolkoztasson bennünket , nekem mint Magyarországon élő embernek 63 - évet jeleznek előre a statisztikák , amivel nem vagyok megelégedve . Nem gondolnám hogy ez evóluciós kérdés , még csak nem is sejtem hol romlott el valami . Azt sem hinném hogy sokat tudtam volna tenni ez ellen , Nagyapám minden bizonnyal azt mondaná ne okoskodj vásár után édses fiam , nem is teszem , de a tegnapi kirándulás előhozott néhány vélhetően elfelejtésre ítélt gondolatot belőlem
A képeket nem az íráshoz szerkesztem , ha van kedved tegyél egy virtuális sétát a skanzenben
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!