Bizony szép korba értél csendesen,

Hetven éves lettél kiskedvesem.

Nyomon követi kanyargós utad, 

A sok csengő dallam, hangulat.

Nem tudom, meddig virulsz még nekem,

Meddig mosolyogsz szívedből velem.

Meddig érzem még kezed melegét,

Vállamra hajtott fejed derűjét.

Vagy, meddig leszek én még teveled,

Múló percek szőnek gyors éveket.

Gyermekek, unokák meg dédik,

Köszöntik mama hetvenes évit.

Adjon az Úr még olyan éveket.

Melyből áldást kaphat minden gyerek.

Ki utánunk jő, már előttünk megy,

Mert egy utunk van: az örökélet.

Nos, kisvirágom csak mosolyogjál,

Nehéz, de szép út volt mit bejártál.

Isten és én mindig veled voltunk,

Hálás vagyok, hogy egy volt a sorsunk.

Kétszer ennyi nem biztos, hogy leszel,

De ott fent az évek nem fogynak el.

Ott leszünk Isten előtt örökké,

Ha e földi utunk végére ér.

Ma köszöntelek téged kedvesem,

Így ahogy vagy, szép hetven évesen.

És boldogság önti el arcomat,

Hogy velem, enyém vagy, boldog vagy.

Ölelő két karomba veszlek én,

Szíved dobogása legszebb zeném.

Életem nagy ajándéka te vagy,

Istentől küldött kedves kis csillag.

BERNÁTH ZOLTÁN TAMÁS

Bakonyszentlászló, 2016.11.15.