Kis türelmet...
Kis türelmet...
gyötörnek a nappalok,
Bolyongok csak itt köztetek:
Idegen vagyok.
Nem hallja senki sikolyom,
Csak enyém a fájdalom,
Mely lelkem tépi szét.
Elmegyek hát innen messze.
Utam nem találom.
Nincs helyem e világon.
Se ismerődöm, e barátom,
Börtönbe zárt idegen vagyok,
Fogoly, a magam fogja,
Ki szeretetet hozott,
De küldetésem néma,
Csak sebeket kapott.
Ezer sebből vérzek
El megyek hát innen,
Hisz nincs mi itt tartana,
És az erőm is elhagyott.
Mi tegnap még fontos volt,
Mi, a holnaphoz erőt adott,
Az mára csak egy köd,
Melyen nem látok át,
Gyilkos köd ez,
Mely megöli lelkem,:
Álmot sosem ád,
S ha ad is, csak gyötrelem
Miért kéne, hogy maradjak??
Mond... ki tudod...
Néma csend, a kérdésre,
Válasz nincs sehol.
Bevégeztetett hát itt a sors.
Az én sorsom.
/ saját/
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Csak egy álom
Eszedbe jutottam-eszembe jutottál
Titkos szerelem