BÚCSÚ

Lejárt már az idő, el kell innét mennem,

Sötét és vad dolgok kavarognak bennem!

Kéreg nőtt szívemre, lelkem is romokban,

Kettétört álmaim, mélyen a homokban!

Naív voltam megint: hittem és reméltem,

Önmagamat adtam, ez volt minden vétkem!

A sok csalódás után be kell végre látnom,

Csak érzelmek nélkül élhetem világom!

Feladom a harcot, ebből én nem kérek,

Kínlódás a létem, már semmit nem érek!

Szívemben nincs harag, őszintén szeretlek,

Élj boldogan kedves, sohasem feledlek!