Keresztes Szent János

                                         A Kármel Hegyére vezető út

         Vaksötét éjszakában,

szerelem vágyától lángokban égve,

én boldog messze jártam!

Nem vette senki észre,

csöndes volt házam, elpihent a népe;

         biztosan a homályban,

a titkos lépcsőn át utamra térve,

én, boldog, messze jártam!

Arcot, ruhát cserélve,

csöndes volt házam, elpihent a népe;

         sötét és boldog éjjel,

titokban jártam, senki meg se látott,

nem láttam senkit én sem,

más fény nem is világolt,

egyetlen a szívemben égő láng volt.