Május utolsó napján a tápi Bokréta nyugdíjas klub vendégei voltunk,  ahol Takács Tiborné  klubvezető fogadta a megye  különböző községeiből érkező időseket, majd a polgármesterasszony verses köszöntővel üdvözölt bennünket:

Farkas Szilvi vagyok, Táp polgármestere,

Bátran mondhatom Önöknek, ez a világ legjobb helye.

800 éves falunk, a mi szívünk csücske,

Hegysorunk is, ahol vagyunk, az ország öröksége.

Van iskolánk, népdalkörünk, polgárőreink,

És az aktívák, kik  itt is vannak, nyugdíjasaink.

Szerveznek bulikat, sportolnak, kirándulnak,

Koruk ellenére sohasem fáradnak.

Nagy öröm számomra, hogy ők vannak nekünk,

Tőlük is  kedves, vidám a mi településünk.

Hamarosan kezdődik a tápi túra,

Távozzék a testekből a lumbágó, s a reuma.

Aki végig bírja, bor lesz a jutalma,

Aki kicsit lelassul, pörgesse pálinka.

Kívánom, hogy érezzék nagyon jól magukat,

S bízom benne, hogy legközelebb is meglátogatnak.

A köszöntők után múzeumlátogatás következett Megtekintettük a Hegysor  épületegyüttesét ,  meghallgattuk Balaskó Attila  tájékoztatóját  a népi építészetről, majd  sorra jártuk a    döngölt falazatú, apróablakos, nádtetős zsellérházakat. A tájházzá nyilvánított épület a mestergerenda tanúsága szerint 1857-ben épült, pitvaros konyhája van. A házakban láttunk búbos-kemencét, tornyozott vánkosokat, bölcsőt szép hímzésű takaróval.  Ezután a tápi szőlőhegyen tettünk  sétát, és megálltunk egy-egy borospincénél. A visszafelé útban megtekintettük a katolikus  templomot, majd megérkeztünk a Hegysor fogadóházához, ahol a vendéglátóink  feltálalták a  gulyáslevest pogácsával, majd süteményeket.  A helyi nyugdíjas klub kórusa  műsorral kedveskedett, majd közös  nótázás kezdődött.   Aki még nem járt Tápon, tegyen egy kirándulást a Hegysoron, bizonyára szép emlékei lesznek.