Kicsi Krisztus

Ködmönkés, kiscsizmás gyermek

Cipel a hátán egy nehéz keresztet

A térdig érő hóban.

Így szokás temetni a faluban.

Súlyos, nagy a kereszt.

Messze van a temető.

Megroggyan a gyermek,

Felsóhajt:

Hej, Uram, teremtő,

S fogát összeszorítva igazit terhén.

(A kenyérre gondol, amit vesz fizetségén.)

Megáll egy percre, visszanéz:

Messze elmaradva három kistestvér

Ballag a komor menet után:

Kenyeret ígért bátyus, meleget, puhát.

Otthon üres a kamra, a kályhában

Pisla tűz ég,

És petró sincs már a lámpába.

Édesanya sir. A szoba sötét.

A nyolc éves kicsi gyermek

Cipeli hátán a nehéz keresztet.