Nagyon szép vers. Küldök én is.Reviczky GyulaJó lelkekVannak jó lelkek még a földön;De elrejtőznek a világ elül.A csacska hír hallgat felőlük,Élnek s meghalnak, ismeretlenül.Éltük, szerény, csöndes, magános,Dobszóval, vak lármával nem dicsért.Erényüknek cégére nincsen;Ha jót tesznek, nem kérdik, hogy miért.Vásári zajt, hűhót kerülnek.Nem lökdösődnek lármás utakon.Lelkük zománcát féltve őrzik.Amerre járnak, csend van s nyúgalom.A sors csapási, szenvedésekKözött értékük legszebben ragyog.A rózsa is, ha eltiporják:Akkor terjeszt legédesb illatot.Vannak jó lelkek még a földön! Vigasztalásul vallom és hiszem. Megtűrve, mint árvák, úgy élnek, És nem irígyli sorsuk' senki sem.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Az üstökös
16 éve | 1 hozzászólás
Vajda
János
Az üstökös
Az égen fényes üstökös;uszálya
Az ég felétõl le a földre ér.
Mondják,ez ama "nagy",melynek pályája
Egyenesen;vissza hát sohase tér.
Csillagvillágok fénylõ táborán át
A végtelenséggel versenyt rohan.
Forogni körbe nem tud,nem akar,hát
Örökké társtslsn,boldogtalan!
Imádja más a változékony holdat,
A kacéran keringõ csillagot ;
Fenséges Niobéja az égboltnak,
Lobogó gyász ,én néked hodolok.
Szomoru csillag,életátkom képe,
Sugár ecset,mely festi végzete,
Akárhová mégysz a mérhetetlen égbe,
Te mindenütt egyetlen ,idegen¢...
Címkék: kedvenc
Utolsó hozzászólás
Tovább