Régi idők olimpiái

Chamonix, 1924
(6 sportág, 16 versenyszám, 16 nemzet, 11 női, ill. 247 férfi induló)

• Az első téli olimpián szereplő versenyzők még nem tudták, hogy olimpián vesznek részt, ugyanis a chamonix-i játékokat csak később nyilvánították olimpiának.
• Noha a téli olimpiák tÖrténetének első versenyszáma az 500 méteres gyorskorcsolyázás volt, amelyet az amerikai Charles Jewtraw nyert meg, mégsem ő az első téli olimpiai bajnok. Az 1908-as londoni nyári olimpián ugyanis bekerült a programba a műkorcsolya, amelyet a svéd Ulrich Salchow nyert meg.
• Chamonix-ban az érmeket nem kÖzvetlenül a versenyek után adták át, hanem a záróünnepségen, Pierre de Coubertin báró beszéde után. Mivel ekkor már tÖbben hazautaztak, így a ma oly nagy becsben tartott érmeket, a versenyzők csapattársai, edzői vették át.

A legeredményesebb sportoló: Clas Thunberg (finn gyorskorcsolyázó): 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz

St. Moritz, 1928
(4 sportág, 14 versenyszám, 25 nemzet,26 női, ill. 438 férfi induló)

• Az olimpia programjára felkerült a szkeleton, amely olyan, mint a szánkó csak fejjel előre csúsznak le a pályán a versenyzők. 1948-ban szintén St. Moritz-ban még egyszer szerepelt a játékok műsorán, majd egészen a 2002-es Salt Lake City-i olimpiáig száműzték a programból.
• A műkorcsolya versenyt a 15 esztendős Sonia Henie nyerte meg, aki aztán 75 esztendőn át a világ legfiatalabb téli olimpiai bajnoka volt.
• A 10 000 méteres gyorskorcsolyázást a nagy meleg miatt eltÖrÖlték.
• Ezen az olimpián vett részt az első ázsiai versenyző, méghozzá Japánból.

A legeredményesebb sportoló: Johan GrÖttumsbraaten (norvég sífutó) és Clas Thunberg (finn gyorskorcsolyázó): 2-2 arany

Lake Placid, 1932
(4 sportág, 14 versenyszám, 17 nemzet, 21 női, ill. 231 férfi induló)

• Négyes bobban olimpiai bajnok lett az amerikai Eddie Eagen, aki nem mellesleg az 1920-as antwerpeni nyári olimpián megnyerte az ÖkÖlvívók félnehézsúlyú küzdelmét. Ő az egyetlen olyan olimpiai bajnok, aki téli és nyári játékokon egyaránt a dobogó tetejére állhatott fel.
• A jégkorong tornát Lake Placidban tartották előszÖr fedett csarnokban.

A legeredményesebb sportoló: Johan Shea (amerikai gyorskorcsolyázó) és Irving Jafee (amerikai gyorskorcsolyázó): 2-2 arany

Garmisch-Partenkirchen, 1936
(4 sportág, 17 versenyszám, 28 nemzet, 80 női, ill. 566 férfi induló)

• Az utolsó versenynapon a hatékony szervezésnek kÖszÖnhetően 500 ezer ember látogatott ki a helyszínekre.
• Az alpesi sí most előszÖr került fel a játékok programjára, mindÖssze egy számmal, az Összetettel. Mivel a NemzetkÖzi Olimpiai Bizottság úgy dÖntÖtt, hogy síoktatók nem vehetnek részt a játékokon, így az osztrák és a svájci csapat bojkottálta az alpesi versenyeket. A vita a versenyek után is tovább tartott, amelynek az lett az eredménye, hogy a NOB úgy határozott: az 1940-es olimpián nem rendez alpesi versenyeket (igaz, mint később kiderült a II. világháború miatt olimpiát sem tartottak).
• A téli olimpiák tÖrténetében a német helyszínen gyújtottak előszÖr szimbolikusan olimpiai lángot.
• A jégkorong tornát a britek nyerték meg a szuperfavorit Kanada ellen, igaz az európai csapat 12 játékosából tizen Kanadában éltek.

A legeredményesebb sportoló: Ivar Ballangrud (norvég gyorskorcsolyázó): 3 arany, 1 ezüst

St. Moritz, 1948
(4 sportág, 22 versenyszám, 28 nemzet, 77 női, ill. 592 férfi induló)

• Világháborús szerepük miatt a német és japán csapatok nem vehettek részt ezen az olimpián, amely a "megújulás játéka" néven vonult be a sporttÖrténelembe.
• Alpesi síben már három számot (kombináció, lesiklás, műlesiklás) bonyolítottak le, női szlalomban az amerikai Gretshen Fraser úgy nyerte meg a versenyt, hogy a második futam előtt az időmérő meghibásodása miatt17 percet kellett várnia a rajtra.

A legeredményesebb sportoló: Henri Oreiller (francia alpesi síző): 2 arany, 1 bronz

Oslo, 1952
(4 sportág, 22 versenyszám, 30 nemzet, 109 női, ill. 585 férfi induló)

• ElőszÖr gyújtottak hivatalosan is olimpiai lángot. A modern sízés leghíresebb képviselője, Sondre Nordheim szülővárosából 94 síző vitte a lángot Oslóba.
• Alpesi síben a kombináció lekerült a programról, helyette óriás-műlesiklást rendeztek.
• Kanada ÖtÖdszÖr nyeri meg a jégkorong tornát, míg sífutásban a nők előszÖr szerepelhettek az olimpián.
• Ragnhild hercegnő személyében előszÖr nyitotta meg nő az olimpiai játékokat.

A legeredményesebb sportoló: Hjalmar Andersen (norvég gyorskorcsolyázó): 3 arany

Cortina d'Ampezzo, 1956
(4 sportág, 24 versenyszám, 32 nemzet, 134 női, ill. 687 férfi induló)

• A Szovjetunió előszÖr vett részt téli olimpián, nem mellesleg fÖlényesen az éremtáblázat élén zárt, megnyerte a jégkorong tornát, sőt, Pavel Kolcsin személyében előszÖr szerzett nem skandináv síző érmet sífutásban.
• Az osztrák Toni Sailer az Összes alpesi számban győzÖtt, az olimpiák tÖrténetében még senki sem szerezte meg egy adott sportág Összes aranyérmét.
• A televízió előszÖr rÖgzítette a játékok küzdelmeit.
• A műkorcsolya versenyeket utoljára rendezték meg szabadtéren.
• Az olimpiai bronzérmes Giuliana Chenal Minuzzo személyében előszÖr mondta nő az olimpiai esküt.

A legeredményesebb sportoló: Toni Sailer (osztrák alpesi síző): 3 arany

Squaw Valley, 1960
(4 sportág, 27 versenyszám, 30 nemzet, 144 női, ill. 521 férfi induló)

• Mivel csak 9 nemzet nevezett, nem rendeztek bobversenyeket.
• A nyitó- és záróünnepséget Walt Disney rendezte.
• A biatlon is felkerült az olimpiai programra.
• A francia Jean Vuamet előszÖr használt fa helyett fém léceket az alpesi versenyeken, amelyekkel nem mellesleg megnyerte a lesiklás aranyérmét.
• Mivel a szervezők nem voltak biztosak abban, hogy férfi műlesiklásban az egyik versenyző kaput tévesztett-e vagy sem, így a megkérték a CBS televíziós társaságot, hogy visszanézhessék a felvételt. A CBS-nek ez adta az Ötletet az azonnali visszajátszásra, ami azóta is bevett szokás a sportkÖzvetítések során.

A legeredményesebb sportoló: Lidia Szkoblikova (szovjet gyorskorcsolyázó) és Jevgenyij Griscsin (szovjet gyorskorcsolyázó): 2-2 arany

Innsbruck, 1964
(6 sportág, 34 versenyszám, 36 nemzet, 199 női, ill. 892 férfi induló)

• Mivel kevés hó volt az osztrák síparadicsomban, a hadsereg katonáit fogták be a pályaépítésre. A bob- és szánkópályákhoz 20 ezer jégtéglát, míg az alpesi helyszínekre 40 ezer kÖbméter havat szállítottak.
• A szovjet Lidia Szkoblikova négy aranyérmet szerzett gyorskorcsolyázásban, ez addig még senkinek sem sikerült a játékok tÖrténetében.
• A szánkó Innsbruckban debütált az olimpiai programban.
• Az alpesi síben már századmásodperceket is mértek a versenyek során.

A legeredményesebb sportoló: Lidia Szkoblikova (szovjet gyorskorcsolyázó): 4 arany

Grenoble, 1968
(6 sportág, 35 versenyszám, 37 nemzet, 211 női, ill. 947 férfi induló)

• A női versenyzőknél előszÖr végeztek tesztet annak érdekében, hogy kiszűrjék a férfi indulókat a gyengébbik nem mezőnyéből.
• Alpesi síben a francia Jean-Claude Killy mindent vitt, igaz, ehhez az is kellett, hogy az osztrák Karl Schranzot diszkvalifikálják a műlesiklás második futamában. Az osztrák klasszis ugyanis a második futamban észrevette, hogy egy rendőr sétál keresztül a pályán, ezért fékezett és visszament a starthelyre, ahonnan újra indulva első lett a versenyben. ám utóbb a rendezők kiderítették, hogy már az incidens előtt kihagyott egy kaput, így tÖrÖlték az eredményét.
• Szánkóban a kelet-német nőket diszkvalifikálták, mivel a futam előtt felmelegítették a korcsolyáikat.
• Grenoble-ból lehetett látni az első színes televíziós kÖzvetítést.
• Itt jelent meg az első nem hivatalos kabalafigura, valamint ezen az olimpián vésték előszÖr az olimpiai érmekbe a sportágak piktogramját.

A legeredményesebb sportoló: Jean-Claude Killy (francia alpesi síző): 3 arany

Szapporo, 1972
(6 sportág, 35 versenyszám, 35 nemzet, 205 női, ill. 801 férfi induló)

• Karl Scharnzot eltiltották, mert sígyártó cégtől pénzt vett fel, valamint egy osztrák újságban kávét reklámozott, és így profinak minősült. Az osztrák vezetés méltánytalannak érezte a dÖntést, s a teljes olimpiai csapatát haza akarta utaztani. Csak Schranz rábeszélésének kÖszÖnhetően indultak el mégis a játékokon.
• Kanada (pontosan az amatőrizmus helytelenítése miatt) nem küldÖtt jégkorongcsapatot az olimpiára.
• Az olimpia legnagyobb szenzációja volt, hogy a férfi műlesiklást egy spanyol síző, a 21 esztendős "Paquito" Fernandez Ochoa nyerte meg.

A legeredményesebb sportoló: Galina Kukolva (szovjet sífutó) és Ard Schenk (holland gyorskorcsolyázó): 3-3 arany

Innsbruck, 1976
(8 sportág, 37 versenyszám, 37 nemzet, 231 női, ill. 892 férfi induló)

• Az olimpia rendezésének jogát eredetileg Denver kapta, ám a lakosság nem járult hozzá, hogy a kÖzpénzeket erre fordítsák.
• A korcsolyasportok programjára felkerült a jégtánc.
• A megnyitóünnepségen két kandellábert gyújtottak meg, emlékezvén az 1964-es innsbrucki játékokra.
• Az osztrák Franz Klammer 120 km/h sebességgel nyerte meg a férfi lesiklást. Ez sebességi rekordnak számított.

A legeredményesebb sportoló: Rosi Mittermaier (NSZK-beli alpesi síző) és Larisza Szmetanyina (szovjet sífutó): 2-2 arany és 1-1 ezüst

Lake Placid, 1980
(6 sportág, 38 versenyszám, 37 nemzet, 232 női, ill. 840 férfi induló)

• A holland Eric Heiden Öt aranyérmet szerzett a gyorskorcsolyázók küzdelmében. A téli olimpiák tÖrténetében ez senki másnak nem sikerült még.
• Az amerikai síparadicsomban használtak előszÖr hóágyúkat.
• Szenzációt jelentett, hogy az osztrák Leonhard Stock két hónappal azután, hogy térdszalag-szakadást szenvedett és kificamította a vállát, megnyerte a férfi lesiklást.

A legeredményesebb sportoló: Eric Heiden (holland gyorskorcsolyázó): 5 arany

Szarajevó, 1984
(6 sportág, 39 versenyszám, 49 nemzet, 274 női, ill. 998 férfi induló)

• Ez volt Juan Antonio Samaranch, NOB elnÖk első olimpiája.
• A sífutásban a 20 kilométer felkerült a programra.
• A NOB előszÖr fedezte minden ország 1-1 versenyzőjének kÖltségeit, így olyan nemzetek is szerepeltek az olimpián, mint Puerto Rico, Szenegál vagy a Virgin-szigetek.
• A műkorcsolyázók küzdelmében a Jayne Torvill, Christopher Dean jégtánckettős sportágtÖrténeti Bolerót adott elő, amely 9 darab 6 pontost ért a zsűrinél.

A legeredményesebb sportoló: Marija-Liisa Kirvesniemi (finn sífutó): 3 arany, 1 bronz

Calgary, 1988
(8 sportág, 46 versenyszám, 57 nemzet, 313 női, ill. 1110 férfi induló)

• A pénz olimpiája volt, amelyet hűen tükrÖz, hogy az ABC TV társaság 309 millió dollárt fizetett a kÖzvetítési jogokért, így az időrendet is a csatorna igényei szerint állították Össze.
• Felkerült a programra az alpesi kombináció (ismét) és a szuper óriás-műlesiklás, valamint a síugró és északi Összetett csapatverseny, a női gyorskorcsolyázók 5000 méteres versenye, míg a sífutóknál előszÖr rendeztek szabadstílusú küzdelmeket.
• Az olimpia egyik legnagyobb sztárja, a síugró Eddie, a "Sas" volt, aki már-már viccesen kicsi ugrásaival vívta ki a kÖzÖnség szimpátiáját.
• A gyorskorcsolya versenyeket előszÖr rendezték fedett csarnokban.
• érdekesség, hogy az NDK-s Christa Rothenburger hét hónappal azután, hogy megnyerte a gyorskorcsolyázók 1000 méteres számát a szÖuli nyári olimpián kerékpárban ezüstérmet szerzett.

A legeredményesebb sportoló: Yvonne Van Gennip (holland gyorskorcsolyázó) és Matty Nykanen (finn síugró): 3-3 arany

Albertville, 1992
(7 sportág, 57 versenyszám, 64 nemzet, 488 női, ill. 1313 férfi induló)

• A NOB dÖntése értelmében ez az utolsó olimpia, amely egy esztendőben volt a nyári játékokkal.
• A női biatlon, a síakrobatika és a short track ezen az olimpián debütált.
• A 16 esztendős finn síugró, Toni Nieminen lett a legfiatalabb férfi olimpiai bajnok.
• A politikai változások átírták a részvevők számát: Németország kÖzÖs csapattal indult, Szovjetunió ezúttal Független államok KÖzÖssége néven szerepelt, míg a Balti államok kÖzül észtország és Lettország 1936, Litvánia pedig 1928 után vett részt ismét az olimpián.

A legeredményesebb sportoló: Ljubov Jegorova (FáK-beli sífutó): 3 arany, 2 ezüst

Lillehammer, 1994
(6 sportág, 61 versenyszám, 67 nemzet, 522 női, ill. 1215 férfi induló)

• Az olimpia legnagyobb sztárja a norvég Johan Olav Koss, aki a gyorskorcsolyázók küzdelmeiben három aranyat nyer, nem mellesleg mindhármat világcsúccsal.
• A délszláv háború ideje alatt szimbolikus jelentőségű, hogy a bosznia-hercegovinai négyesbob csapatban két bosnyák, egy horvát és egy szerb versenyző foglalt helyet.
• Az olimpia kellemetlen előjátéka volt, hogy két nappal az Egyesült államok műkorcsolya-bajnoksága előtt Nancy Kerrigant vetélytársnője, Tonya Harding volt férje - az exfeleség tudtával - megtámadta, s térdsérülést okozott neki. Ennek ellenére Kerrigan az olimpián ezüstÖt nyert, míg Harding nyolcadik lett. Az Egyesült államok televíziózásának tÖrténetében a hatodik legnézettebb program volt a műkorcsolya-verseny kÖzvetítése - talán éppen a botrány miatt.

A legeredményesebb sportoló: Ljubov Jegorova (orosz sífutó): 3 arany, 1 ezüst

Nagano, 1998
(7 sportág, 68 versenyszám, 72 nemzet, 787 női, ill. 1389 férfi induló)

• A snowboard és a curling hivatalosan is felkerült az olimpia programjára és a női jégkorong is bemutatkozott.
• Első alkalommal vehettek részt az NHL profijai is a jégkorong tornán, ennek ellenére Csehország csapata győzÖtt.
• BjÖrn Daehlie három elsőséget szerzett, és ezzel ő az első olyan téli sportoló, aki 8 olimpiai aranyéremmel büszkélkedhet.
• A műkorcsolyázó Tara Lipinski 15 esztendejével a legfiatalabb női győztes lett.
• Az osztrák alpesi síző, Hermann Maier óriásit bukott a lesiklás során, ám kisebb zúzódásokkal megúszta a halálosnak tűnő zuhanást. Maier néhány nappal később győzÖtt szuper-G-ben és óriás-műlesiklásban is, így a nemzetkÖzi médiától a Terminátorból átalakított Herminátor becenevet kapta.

A legeredményesebb sportoló: Larisza Lazutyina (orosz sífutó): 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz

Salt Lake City, 2002
(7 sportág, 78 versenyszám, 77 nemzet, 886 női, ill. 1513 férfi induló)

• A legbotrányosabb téli olimpia volt annak tekintetében, hogy tÖbb olimpiai győztes és érmes megbukott a doppingvizsgálaton. TÖbbek kÖzÖtt fennakadt három sífutó: a spanyol Johan Mühlegg, valamint az orosz Larisza Lazutyina és Olga Danyilova.
• A norvég Kjetil Andre Aamodt Összeségében 7 olimpiai érmével a legeredményesebb alpesi versenyző lett.
• A német szánkós, Georg Hackl az első, aki ugyanabban a versenyszámban Öt egymást kÖvető olimpián érmet tudott szerezni.
• Botrányos pontozások után a műkorcsolyázók páros versenyében két aranyérmet osztanak ki: az orosz Anton Sziharulidze, Jelena Berezsnaja kettős győzelme után a NOB beavatkozásának kÖszÖnhetően a kanadai Jamie Sale, David Pelletier duó is aranyat kapott. Mint később kiderült, orosz vonalon megvásárolták a pontozókat.
• Az alpesi síző Janica Kostelicnek kÖszÖnhetően a horvátok is nyertek olimpiai aranyat, nem mellesleg egyből hármat.

A legeredményesebb sportoló: Ole Einar BjÖrndalen (norvég biatlonista): 4 arany

Magyar érmesek a téli olimpiákon

1932. Lake Placid Rotter Emília, Szollás László (műkorcsolya, páros) bronzérem
1948. St. Moritz Kékessy Andrea, Király Ede (műkorcsolya, páros) ezüstérem
1952. Osló Nagy Mariann, Nagy László (műkorcsolya, páros) bronzérem
1956. Cortina d'Ampezzo Nagy Mariann, Nagy László (műkorcsolya, páros) bronzérem
1980. Lake Placid Regőczy Krisztina, Sallai András (műkorcsolya, jégtánc) ezüstérem