Sóhaj: Báthory Erzsébet Katalin blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Nem vagy belépve

Erzsébet Katalin ismerősei

Mikor a varázsmesék éjszakáján feléd száll egy sóhaj,

és talán szíved dobbanásában hallod hangom dallamát,

akkor lépj oda az ablakodhoz,s nézd a kacérkodó Holdat,

amely pipacsvörös pirkadatból fon egy tűzrózsát.

Szívesen lennék abban a percben egy arra járó Csillag,

és fénysugárral ragyognám be szobád,

hogy tudd,a távolból is látom arcod s gondolatban

Veled szárnyalok az éjen át...

Feléd száll a gondolatom,s lelkemből elindul a vágy,

a pillanatok varázsával a szívemben

az érzés megtalál...

már mozdul bennem a vágy...

már magával ránt az őrült örvény...

de ahogy lassan beleveszik az éj a hajnal fátylába,

eltűnik a kéjes álom s nappali csókjaid kívánja szám.

Könnyem folyik arcomon s megpihen a barázdák között,

érintésed hiányzik nagyon...

vágyom ölelésed...

mely úgy véltem ,szeretni hozzám szegődött...

Címkék: */*