Karácsony

A Karácsony az év legszebb és legnagyobb ünnepe. Szinte az egész világon a jelképévé vált karácsonyfát díszítik a családok. A szeretet, a család és Jézus születésének ünnepe a keresztény vallásban. November 30. András napja a téli napforduló ideje, az Advent, az ünnepi előkészületek kezdete.

Mit jelent ez ma a családokban?

Néhány gondolatot szeretnék ébreszteni. Az utóbbi években sok embernél megváltoztak az értékrendek. A médiából a vásárlásra buzdítás folyik, hiszen fogyasztói társadalomban élünk. Vegyél, cseréld le, dobd ki, hisz a pénzedért kapsz újat! Az ünnep versengéssé vált, ki milyen ajándékot vesz, illetve kap. Az ajándék drágaságával próbálják szeretetük nagyságát kifejezni. Apa, anya nem ér rá a gyerekekkel foglalkozni, 5-6 évesek mobiltelefont, laptopot kapnak ajándékba, anélkül, hogy ezért tettek volna bármit. Ha kicsi gyerekkorban hozzászoknak, hogy mindent megkapnak, nem lesz értéke a dolgoknak, nem tudnak majd becsülni semmit.

Úgy látom, van változás!

Van esély arra, hogy visszatérjünk a megfelelő értékekhez. Munkám során kérdeztem gyerekeket arról, mennyi időt töltenek együtt a családok, mikor esznek együtt? Sok gyermek számol be arról, hogy járnak kirándulni, együtt nyaralnak, gyakran vacsoráznak együtt. Itt az alkalom az ünnepi készülődésre! Készülődjenek együtt a családok, a sütés-főzés a gyerekeknek óriási élmény! Apró ajándékok készítése, a kis meglepetések csomagolása, a titok megtartása Karácsony estig, nagy izgalommal tölti el gyermekeinket.

Az ajándék:

Nagyon fontos, hogy az ajándék megfelelő legyen. (nem árban, hanem érzésben) Ne csak “le legyen tudva”, igyekezzünk odafigyelni, szerettünknek mi a vágya, mi okozna neki örömet. Nagy csalódást lehet okozni, ha nem figyelünk egymás vágyaira. Unalmas és bosszantó, ha évről-évre ugyan azt az ajándékot kapjuk. (zokni, sapka, nyakkendő, karóra, harisnya) Mindenki kapjon apró, személyre szabott ajándékot, ami kifejezi, szeretjük őt annyira, hogy odafigyeltünk kívánságára. A nagyobb gyerekekkel lehet együtt díszíteni a fát, boldogan válogatnak a csillogó díszek között, melyik hová kerüljön.

Sok család elutazik az ünnepekre.

Többen gondolják úgy, hogy nem otthonuk melegében, tágabb családjuk körében töltik az ünnepeket. Vannak, akik szeretnek ilyenkor síelni, vagy nyaralni, talán csak ekkor van idejük az egész évi szabadságra. Azt javaslom, ezek a családok is vegyenek részt a készülődésben. Kis lakásdíszítés, süteménykészítés, főleg, ha gyerekeik is vannak. Gyermekeink azt viszik tovább, amit kaptak, amit láttak, amit éreztek! Olyan is van, aki azért utazik, mert gyermekkori rossz emlékek kísértik a karácsonyát. Már felnőttünk, tegyük mi magunknak széppé az ünnepet, ne a rossz érzéseket kössük hozzá. Tegyük olyanná, amilyet akkor szerettünk volna, ez csak rajtunk múlik.

Egyedül az ünnepek alatt.

Ha egyedül élünk, mi magunk is megérdemeljük, hogy szép legyen a lakásunk, hogy ehessünk finom falatokat, és emlékezzünk azokra a szeretteinkre, akik nincsenek már velünk. Gondoljunk rájuk szeretettel, a szép emlékek kerüljenek elő, töltsön el boldogsággal a kö-zösen eltöltött idő. Szeressük Önmagunkat annyira, hogy boldogok merjünk lenni egyedül is.

Eljött a várva várt nap.

A közös ebéd a szépen terített asztalnál, az esti ajándékozás. Ezen az estén mindenki egy kicsit figyelmesebb, talán jobban szeret, mint egész évben, kicsit boldogabbak vagyunk, mint a hétköznapokban. Kívánom minden kedves olvasómnak, hogy ezt az érzést sikerüljön megőrizni a következő Karácsonyig. Békés, boldog, szeretetben gazdag ünnepeket kívánok mindenkinek.

Aranyosi Éva

Kineziológus

http://kineziologialap.hu