Kis türelmet...
A föld megingott, amikor elhagytál, gondjaim bénák, szívem csupa homály, érzések nincsenek, ajkamon bánat csüng, s halk suttogás a szó, mely néma, s leng a zavaros légben, mely körülöttünk cseng, s nem hallnak mások. Védtelen vagyok. Csak Te meg Én. A szinek körülöttünk, hozzám beszélnek, hallgatom némán halk suttogásuk., A csupasz falakon. beszéd zavarok, mit nem értek, nem hallok,csak .inog a föld és zavaros a kép. csüggedő érzések, valódi nyitány,mely oly silány,nem érdemel mást,csak értelmetlen szót és semmi mást.[W.B ] Vilhelem Margareta |
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!