Kis türelmet...
Mikor az est leszállt
és a szobát elönti a félhomály,
benne sejtelmesen áll a lány.
Arcán huncut mosoly bujkál.
Kecse testén megbújik a fény,
játszva átöleli, a vágynak ad reményt.
Fejét lehajtva haja arcába hull,
karja szép ívű testéhez simul.
Mintha csak kedvese ölelné,
pedig körülötte csend.
Oly szép a lány, így
s párja a tükörben.
2010 04. 20.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!