Mert vagy---
Nem is oly rég, én voltam a felhő
De két arcom volt,
Egyik tűzben égő, másik csendes élet
Leszek hát szerető erdő, ha kéred
Voltam már űzött vad,
Követtek, kergettek –fájt
Hogy feladjam életem
Hogy szenvedésem nézzed
Mutass nekem utat, feledjem bánatomat
De egy nap, nyomott hagytam abban az erdőben
Ott bújtam meg a fában, az őzben,
Ott voltam a vadászban, a kőben—
Ott voltam--, de nem tartozom oda
Kutatom, keresem az utat haza
Minden nap másféle, idegen a világ--
Mégis lényeddel van teli a fejem
Alkotsz, szenvedsz, így akarsz élni.
S ez segít nekem mindig tovább lépni.
--hj--
20,01.22
Három napja szakad a nap sugara,
Rászakadt a nyár selymes válladra.
Nyári napnak vagyok sugara,
És holdnak lágy takarója.
Nappal a tóban fürdök,
Rózsákon ugrándozok.
Égek a szíved alatt, ragyogok neked,
Mint reggel a harmat.
Elalszom hangod zenéjén,
Rólad álmodom szívem mélyén.
Fáradt vagy-, én is az vagyok,
De hiszem, hogy velem létezel.
Téged várlak, mióta a nap neve nap,
Mióta a föld porlik,
A tenger morajlik.
A világnak fényedet hirdetem,
Boldog vagyok, hogy vagy nekem.
Zeng a dal könnyedén,
Nincs benne bánat,
S hogy enyém legyél, évekig várlak.
S te mit adtál? Hitet és reményt.
Örömkönnyeim tengerré duzzadnak,
Fürödj benne, hogy boldognak lássalak
hj
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!