Zöld
Azt hitte, ez lesz az utolsó szín, amit életében lát. Súlyos, már-már feketébe hajló zöld volt, ezer és ezer bódító illatú falevél színe. A csendes rengetegé. A nyár derekáé. A gyümölcsé, amibe nem is olyan régen beleharapott. Gyönyörű zöld volt. Úgy hitte, ez az ő halálának egyszeri, megismételhetetlen színe. Hogy mégsem lett az, azt csak saját magának köszönhette: annak a döntésnek, amit nem is túl sokkal azután hozott, hogy lenyelte az első falatot a méregzöld gyümölcsből.