Kis türelmet...
Azt a táncot nem táncoltuk el,
bár nekünk játszott ott a zenekar.
Azt az estét már feledni kell,
ám az emlék maradni akar!
Azt a táncot nem táncoltuk el,
nem jártunk a sárga parkettán.
Vonzott minket a kellemes hely,
asztalunk, s az intim félhomály.
Azt a táncot nem táncoltuk el,
ím csóközön maradásra bír.
Már füledbe forró szám lehel,
s kivirul az arcodon a pír.
Azt a táncot nem táncoltuk el,
szívünk dobban ezret az alatt.
Míg párok árnyéka mozdul ránk,
visszhangoznak a néma falak.
Azt a táncot nem táncoltuk el,
de hallom most is a latin zenét.
Forr a vérem, s vén szívem felel,
azt az estét újra kezdenénk...
Táncolnánk a sárga parkettán,
a tüzes ritmus vérünk járná át.
Átölelném karcsú derekad,
ringó csípőd ékes hajlatát...
Azt a táncot nem táncoltuk el,
most zene szárnyán szállanánk, mint szél.
Száll a vad hegyeknek ormaira fel,
s egy régi-régi estélyről mesél.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!