MEDDIG VÁRSZ MÉG…      

                           Meddig vársz még, néppé züllesztett nemzetem,

                           Bámulatos türelmed, Tenger-végtelen.

                           Globális sáskahad mindenből kiforgat,

                           Ellopják fölüled, lassan már a Holdat.

                          Helytartó tanácsa szép álmot sző neked,

                          Jogról, szabadságról, Unióról fecseg,

                           S koldusbotra juttat naponta ezreket.

                          Lassan bele törődsz, magad tekersz hurkot,

                          Nyakad köré, s vállalsz örök szolgasorsot.

                          Nyomor és pusztulás lásd, immár a béred,

                          Ne tűrj tovább végképp, mert hiába kéred

                          Jussod, gúny, s megvetés- üzen a sáskahad,

                          Vedd kezedbe rögvest népem a sorsodat.

                          Állj emberként síkra, s meghátrál az ellen,

                           Hol a hősök vínak, ott Új- világ, terem.

                          Budapest, 2009. augusztus12

                          Bogád Antal