régen ott volt térbe kövesedett darabjaként valami örökké létezőnek kivéste lassan az idő szeme de át nem foghatta semmi se
hatalmas volt, éles és hideg magasan bújt meg - gerince lett lágy felhőkbe temetkezett hajnalonta bevonták a harmatcseppek - az emberek úgy mesélték - olyankor némán sír a hegy
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!