UTOLSÓ ELSŐ RÉSZ…
ORBÁN BESZÉDRE ÉRKEZETTEK… szeretik hallani a reményt –olyan jókat mond, tudom már előre mit fog mondani, nyilatkozza a néni, a videóban NEM SEMMI EZ KÉREM!
https://www.facebook.com/reel/1091019229725575
A magyar bírói, közjegyzői, ügyészi gyakorlat az állampolgárok millióit hozza reménytelen, kétségbe ejtő helyzetbe, és néhány ügyvéden, jogvédőn kívül a devizás sértettek nem számíthatnak a politikai szervezetek, pártok támogatására.
Mivel optimista módon közeledem a TISZA Párt jogállamisági kezdeményezéseihez, úgy vélem, nyitott ajtókat döngetek, amikor EP képviselőiket érdemi munkára kérem fel, hiszen alappal nem lehet olyat kijelenteni, hogy a magyar bíróságok gyakorlata az uniós jognak megfelelő lenne. Márpedig, ha :::”””
A magyar államnak és politikai pártoknak nem érdekünk a jogállami működés. :::”””
„””::::A bíróságok uniós joggal szembeni lázadása a jogállamiság maradékának felszámolását jelenti. Az ilyen bírói önkénnyel szemben jogállami eszközökkel már nem lehet harcolni, hiszen a korrupt ügyészség sem ad jogvédelmet.:::::::”””””””

„”””::::Legutóbbi bejegyzések
• A Győri Ítélőtábla nem minősül az uniós jog értelmében bíróságnak
ezen meg egyenesen elképedtem… hát ha nem bíróság akkor mi? Illet volna azt is ide írni –
Ezért rá kerestem és lám_
A Győri Ítélőtábla nem minősül az uniós jog értelmében bíróságnak
2025.05.07. a bejegyzés dátuma Marczingós László írta
Tisztelt Olvasóim,

Mint arra utaltam, az EUB C-630/23 ítélet alapján azon bíróságok, melyek nem voltak hajlandóak az EUB ítéleteidnek azonnali, közvetlen hatályát figyelembe venni, és ítélkezésüket ehhez igazítani, azon bíróságok eljárása egyfelől tisztességtelen, unfair, másfelől e bírságok döntéseinek nincsen részt judicata, ítélt dolog hatálya. Csakhogy a jogot tagadó bírók egy évtizedes mulasztása, vagy szándékos, célzaton kötelezettségszegése nem bocsánatos bűn.

A Győri Ítélőtábla elnökét több ízben megkerestem, hogy az uniós jog szerinti vizsgálatot folytassák le, az uniós jogot tagadó bírókkal szemben folytassanak le eljárást. Megtagadta az elnök, ugyanis kétségbe vonta az uniós jog hatályát reá nézve is, így utat enged a bírósági önkénynek továbbra is. Ezzel az igazgatási vezető olyan útra tévedt, mely igen aggályos. A magyar bíróságok nem lojálisak az Európai Unió Bíróságával, és ez az elnök szerint teljesen megengedett.

A bíróságok uniós joggal szembeni lázadása a jogállamiság maradékának felszámolását jelenti. Az ilyen bírói önkénnyel szemben jogállami eszközökkel már nem lehet harcolni, hiszen a korrupt ügyészség sem ad jogvédelmet.

A levelezés:
Győri Ítélőtábla elnökének válasza 2025_05_07
UTF-8”Győri Ítélőtábla feljelentés 2025_05_07
Kategória: Jog


A cikk
TISZA Párt Európai Parlament képviselőinek megkeresése jogállamisági ügyben
2024.09.11. a bejegyzés dátuma Marczingós László írta
Nem lehet kétségbe vonni, hogy a TISZA Párt megjelenése a hazai politikai piacon új reményeket ébreszt mindenkinek. E lehetőségeket kiaknázván kerestem meg Magyar Péter és Kollár Kinga képviselőket, akik közül utóbbi kiváló szakértője az uniós jognak.
Az „ellenzéknek” nevezett politikai pártok közül anno a Momentumot és a DK-t próbáltam megkérni, hogy az Európai Bizottság előtt igyekezzenek felgyorsítani a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hiszen a magyar bírói gyakorlat erősen aggályosan fogadja el az uniós jog primátusát.
Az Európai Unió Bírósága sorra hozza meg ítéleteit, mely a magyar bírói gyakorlatot irányelvet sértő jellegűnek deklarálja az un. devizás fogyasztói szerződések megítélése kapcsán.
A magyar bírói, közjegyzői, ügyészi gyakorlat az állampolgárok millióit hozza reménytelen, kétségbe ejtő helyzetbe, és néhány ügyvéden, jogvédőn kívül a devizás sértettek nem számíthatnak a politikai szervezetek, pártok támogatására.
Mivel optimista módon közeledem a TISZA Párt jogállamisági kezdeményezéseihez, úgy vélem, nyitott ajtókat döngetek, amikor EP képviselőiket érdemi munkára kérem fel, hiszen alappal nem lehet olyat kijelenteni, hogy a magyar bíróságok gyakorlata az uniós jognak megfelelő lenne. Márpedig, ha ez nem így van, és a magyar állam egyáltalán nem kíván változtatni hozzáállásán, akkor bizony itt vagy csak a Bizottság, esetleg a piócás ember segíthet.
A magyar bírói kar panaszkodik és egzisztenciális helyzetének reménytelensége miatt az Európai Bizottsághoz fordultak többen. Én is ezt tettem, de pont azért, mert a magyar bírók nem alkalmazzák az uniós jogot. Nyilván itt nem konkrét bírókról beszélünk, hanem egy jelenségről. Szerintem eléggé furcsa az, ha egy olyan bíró sérelmezi alulfizetettségét, akinek Contra legem, önkényes ítélkezési gyakorlata jogállamisági problémákat okok.
Az én álmom az, hogy szülessenek az uniós jognak megfelelő ítéletek, állítsák helyre a bírói függetlenséget és pártatlanságot, és a jogállamiság az összes részletében teljesedjen ki, mert sem magánemberként, sem ügyvédként nem tudok olyan államban élni, ahol a közszolgáltatások gyakorlatilag megszűnnek, ellenben százmillió EUR összegeket kell kifizetni, mert a magyar államnak és politikai pártoknak nem érdekünk a jogállami működés.
0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000
a bíróságok az uniós jog őreiként kötelesek jogvédelmet nyújtani az állammal szemben is.
A hatalmi ágak a mai napon már nem igazán különülnek el. A törvényhozó hatalom egyszerű végrehajtó szerve a szervezett bűnözésként létező végrehajtó hatalom egyszemélyi irányítójának kezében. Ahol a miniszterelnök éjszaka kigondolja, miként teremt vélt jogalapot terveinek végrehajtásához, és gyakorlatilag másnap a parlament meg is hozza az elvárt jogszabályt. Ez nem jogalkotás, hanem egy olyan automata, hol csak és kizárólag a miniszterelnök rendelkezik alkalmas tantuszokkal.
Az igazságszolgáltatást is komoly vádak érik nap mint nap azért, mert a Kúria szintén gondolkodás és jogi aggályok nélkül hajtja végre a végrehajtó hatalom kívánságait. ::::”””

A CIKK
Jogvédelmi kereset a magyar állammal szemben. STOP POLOSKÁZÁS!
2025.04.14. a bejegyzés dátuma Marczingós László írta
https://drmarczingos.hu/2025/04/14/jogvedelmi-kereset-a-magyar-allammal-szemben-stop-poloskazas/

Tisztelt Magyar Polgártársaink!
Az alábbiakban olvasható egy igen összetett és bonyolult keresetlevél, melyben a felperesek a magyar bírságok jogvédelmét igénylik azon magatartás összességgel szemben, melyet a magyar miniszterelnök a 2025.03.15-i beszédében előre vetített:
A felperesek korlátozás mentesen kívánnak élni mindazon jogaik összességével, melyet a magyar állam Európai Unió tagállamaként köteles biztosítani számukra. E jogok kapcsán nem ismerik el a magyar állam szerveinek azon jogfosztó akaratának jogi és ténybeli alapjait, melyeket vélt vagy valós szuverenitási igényükből vezetnek le.
A felperesek azért vállalták e perbeli pozíciójukat, mert saját személyükben állnak ki a jogelvek mentén és embertársaik, polgártársaik mellett. A mindenkit megillető jogokat kívánják azért perre vinni, mert a bíróságok az uniós jog őreiként kötelesek jogvédelmet nyújtani az állammal szemben is.
A hatalmi ágak a mai napon már nem igazán különülnek el. A törvényhozó hatalom egyszerű végrehajtó szerve a szervezett bűnözésként létező végrehajtó hatalom egyszemélyi irányítójának kezében. Ahol a miniszterelnök éjszaka kigondolja, miként teremt vélt jogalapot terveinek végrehajtásához, és gyakorlatilag másnap a parlament meg is hozza az elvárt jogszabályt. Ez nem jogalkotás, hanem egy olyan automata, hol csak és kizárólag a miniszterelnök rendelkezik alkalmas tantuszokkal.
Az igazságszolgáltatást is komoly vádak érik nap mint nap azért, mert a Kúria szintén gondolkodás és jogi aggályok nélkül hajtja végre a végrehajtó hatalom kívánságait. A Kúria jogegységi határozatokkal, precedensjellegű ítéletekkel írja felül az uniós jogot, az Európai Unió Bíróságának határozatait, és számolja fel ítéleteivel az EU alapelveit, strukturális alapjait, gazdasági-pénzügyi rendszerét. Az alsóbb fokú bíróságok attól tartanak, hogy nincsen joguk szembe helyezkedni a kúriai akarattal, azonban e félelem nem megalapozott.
A felperesek abban bíznak, hogy a pert tárgyaló bíróság pártatlanként és függetlenként fogja megítélni a perbe vitt jogot.
A felperesek kiállnak azon bíróságokért, médiáért, civil szervezetekért, etc., akiket a miniszterelnök azzal vádolt, hogy lefizették, megvesztegették őket azért, hogy korlátokat állítsanak a valóságtól és a jogállami elvektől már igen messze elszakadó diktatúrának. A diktátor és klientúrája áldozatként szeretne tetszelegni a magyar társadalom előtt, holott már mindenki pontosan tudja, hogy az illiberális megoldások nem vezetnek máshová, mint az államcsődhöz, a társadalom totális megsemmisüléséhez, és a szövetségi rendszerből való kiváláshoz. Mindezen körülmények összessége a magyar társadalom oly mértékű tragédiáját okozza, melyet évtizedek alatt is alig lehet orvosolni.
A per egy olyan jogi akarat kifejeződése, mely egyben az igazságszolgáltatás próbatétele is. A perbíróság képes-e, hajlandó-e alkalmazni az uniós jogot, és nem járunk-e úgy, mint az un. devizahiteles fogyasztói társadalom egésze, mely évtizedes jogfosztása kapcsán egyszerűen kiesett az európai állampolgárokat megillető életmódból, pozitív jövőképből, és vált a tisztességtelen hitelezők és az őket támogató állami szervek „jobbágyaivá”.
A keresethez a későbbiekben felperesként csatlakozni lehet a Polgári Perrendtartás szabályai alapján.

Civil Bázis vs Magyar Állam keresetlevél 2025_04_14 ANON
Kategória: Jog, Társadalom