Volt lét és közbiztonság…
Volt idő, amikor az ember tudta, hogy ha felkel, elmegy dolgozni, teszi a dolgát, akkor lesz fizetés, lesz vacsora, lesz jövő.
Igen, diktatúrában éltünk.
Igen, nem volt szabadság.
Igen, voltak emberek, akikkel a rendszer kegyetlenül, igazságtalanul bánt.
De van egy igazság, amit a történelemkönyvek ritkán mernek leírni – mert nem illik bele sem a fekete, sem a fehér narratívába.
Az átlag dolgozó ember akkoriban boldogulni tudott.
A hétköznapi biztonság csendje
Nem volt csillogás. Nem volt választék. Nem volt szabadság kimondani mindent.
De volt rend, volt kiszámíthatóság, és volt egy kimondatlan biztonságérzet, ami ma sokaknak már csak emlék.
Az ember tudta:
– a munkahelye holnap is meglesz
– a fizetés nem marad el
– az asztalra mindig kerül valami
Aki dolgozott, az nem szorult a peremre.
Évek munkája, és lett ház
Nem egyik napról a másikra.
Nem hitelből.
Nem reklámokkal és ígéretekkel.
Sokan így kezdték: egy telek a város szélén, betonozás hétvégén, kaláka, rokonok, szomszédok. Lassan nőtt ki a földből a ház. Nem volt szép. Nem volt nagy. De saját volt.
És ez nem kiváltság volt, hanem elérhető életút.
A nyugdíj nem félelem volt, hanem lezárás
Az ember nem azon gondolkodott, hogy „mi lesz velem öregen”.
Tudta, hogy ha ledolgozza az életét, nem marad egyedül. A nyugdíj nem gazdagságot jelentett, hanem azt, hogy nem kell szégyenkezni, nem kell könyörögni, nem kell félni.
Ez ma sokaknak hihetetlennek hangzik. Akkoriban természetes volt.
Amikor a felemelkedés hétköznapi lett
Talán ez az, amiről a legkevesebbet beszélünk.
Voltak elhallgatott mondatok.
Voltak megalkuvások.
Voltak sorsok, amelyeket a rendszer összetört.
Ezt nem lehet elvenni a múltból.

Ebben a korszakban vált tömegessé, hogy olyan szülők akiknek csak 4–6 osztályuk volt azok gyermekei, , érettségit, szakmát, diplomát szereztek. Nem csodaként. Nem kivételként. Hanem egyszerűen azért, mert az út nyitva volt.
Nem volt mindenki egyforma.
De nem is volt eleve eldöntve, ki meddig juthat el.
Igen, volt ára. És volt csend.
De az emberek többsége nem napi túlélési harcot vívott. Nem érezte magát állandóan kevésnek. Nem szorongott minden számla előtt. És ez az élmény – bármennyire kényelmetlen – ott él az emlékezetben.
Ezért emlékeznek sokan így
Nem rendszert védenek.
Nem diktatúrát sírnak vissza.
Hanem egy korszakot, amikor az élet nem volt állandó küzdelem. Amikor lehetett tervezni. Amikor az ember tudta, hogy ha becsülettel végigdolgozza az életét, akkor annak lesz értelme.
És ezt az érzést nem lehet lábjegyzetbe tenni.
Nem lehet egy fejezet végére írni.
Ez nem adat – ez emlék.
Talán ezért nem írják le a történelemkönyvek.
Mert a rendszereket meg lehet magyarázni.
De azt, hogy mit jelentett nyugodtan élni, azt csak az érti, aki ott volt.
Forrás: https://videk.info/egy-valamit-meg-a-tortenelemkonyvek-sem-irnak-meg-kadar-janosrol-es-erre-meg-is-van-az-okuk/
Gábor Bass
Nem olvastam végig, de átéltem. Nem sírom vissza, de nem is sírok miatta. Diplomát szereztem és nyelveket tanultam. Az utolsóba a nyugdíj előtt 5 évvel kezdtem. Nem csak tanultam, hanem külföldön, ahol összesen mintegy 12 évet kint is használtam is. Részben a Kádár rendszerben, részben ebben. Mindkettőben megfizették. Nem sírni kell, hanem tanulni és keményen dolgozni.
Árpád Andrássy
Ez egy arcátlan gazember szöveg....szóval ..volt csend...hogy mi volt????...nem kellene Mező Gábort meghallgatni, esetleg olvasgatni???
• 2 n.
•
• Válasz

Kaló Zoltán
Árpád Andrássy okostojás, Magatokból ne indulj ki. Amikor nálatok as 25 wattos égőt lehetett használni és órákon keresztül tv-ben a Kárpátok Géniuszát nézhettétek, nálunk már a video-magnót használtak az emberek. Kit érdekel a Mező Gáborotok. Itt éltünk élünk s különbséget tudtunk tenni ami nálatok volt és ami itt volt abban az időben. Csak annyit súgok, hogy épült 2 millió új lakás és ház. Lakosság létszáma elérte 10,7 milliót. Nagyon kíváncsi vagy akkor sorolok még többet. is. Különben ne itt élsz, éltél akkor minek szólsz bele a távolból?.
• 4 ó.
•
Válasz véleményem hozzá, ezt a címet adtam neki és elmentem magomnak: VOLT LÉT ÉS KÖZBIZTONSÁG… és a legfontosabb hazafiságra való nevelés filmek aha csak az egri csillagokat említem, vagy a Rákóczi hadnagya és stb. a valósághoz hozzátartozik, hisz benne éltem a pártfunkcionáriusok gyermekei előtt szabad volt az úr akár az egyetemig is – és írtam kritikusan …a hülye párttitkárok gyerekeiből így lettek a jogászok tanárok orvosok mérnökök stb. az a köz ember aki nem volt fent a tiltó listán ha tudta elvégezte az egyetemet is akár – valóban … és persze köztudott a három TTT – TAGAD – TILT- TÚR de lehet, hogy már nem pontosan emlékszek rá… ennyi és semmi több – a mai um. utódainak az előzőek nincsenek se lét se köz se biztonság…. hazafiság nevelés felejtős…– egy van nagy zseton havi milliók amivel taníttatják sőt diplomát lopnak iskola nélkül egyeseknek lásd Smith Pál esetét… de kisebb rangi szinten is dívót erről a mol jogásza tudna mesélni a pécsi jogi egyetemen történtekről… és valóban ennyi és semmi több oldalon magasztalni amit én se még a hátam közepére se kívánok! Ja még annyit az általánosba kitűnő tanulók volta mi 2-és 3as jobb esetben! Ami feltétele volt a tovább tanulásnak is én is 1980-ban érettségiztem le felnőtt fejjel már!



--
id. Kiss László