Nem zavarom életedet, az utadból messze megyek,
Elbúcsúzom csendben.
Tőled többet mit is várnék, álomkergetővé válnék,
Sírna csak a lelkem.
Mit ér az a bús szerelem, ami nékem csak gyötrelem,
Néked pedig rabság?
A te szíved másért dobog, az enyém meg érted zokog,
Remények elhagyták.

Elmegyek, hogy boldog lehess, más karjában kacagj, nevess,
S azt kívánom néked:
Az életed vidám legyen, ne törődj, hogy mi lesz velem,
Nem halok meg érted...
Elaltatom bús szívemet, tagadja, hogy téged szeret,
S álmodjon sok szépet:
Virágos kert közepében, piros rózsa nyílik nékem,
S újra tavasz ébred.

Címkék:  

Kategória: Zene

Feltöltés ideje: 11 éve

Látta 285 ember.