Egymásra talált a fiú s a lány,
a fiú szépet ígért, s hitte a lány.

Remélte, így marad, és szerette nagyon,
s engedett a fiúnak mindent, szabadon.

Így voltak ők ketten, együtt boldogok,
de aztán egyszerre minden megváltozott.

A fiú a lányt ritkábban kereste,
a lány pedig kedvesét hiába szerette.

Mert a fiú szívében kihunyt a láng,
s parlagon hevert a letépett virág.

A lány úgy érezte: nincs miért élnie,
nincs célja semmi már; be kell fejeznie.

Amit kigondolt, meg is cselekedte,
a fiú eztán jött rá; mindig is szerette.

Ott volt az a láng; nem hunyt ki egészen,
ott volt, s ott is marad mindig: a SZÍVÉBEN…

Grenczer Réka