^{Itt a gombolós kardigán kötését írom le. A cipzáras leírása ebből már kikövetkeztethető, de kérésre szívesen megadom azt is, a pulóverével együtt.}

^{Nem foglalkozom azzal, hogy a kötés során milyen mintát alkalmazunk, ez lényegében mindegy is, az egyszerűség kedvéért feltételezem, hogy a nyak, a derékrész, a mendzsetták és a gombolás kivételével minden síma kötéssel készül.}

^{Mintás kötés esetében van azért egy-két dolog, amire figyelni kell ahhoz, hogy a minták szépen illeszkedjenek. Erre talán egy későbbi blogban fogok kitérni, ha lesz rá igény. Most csak annyit, hogy én általában olyan kötésmintát választok, ami csak a kardigán elején vonul végig, az ilyennel biztosan nem lesz semmi probléma.}

^{Szükséges eszköz:}

^{körkötőtű. Ugyanúgy különböző vastagságokban készül, mint a normál kötőtű, de itt a hossz is számít, bizonyos -- elég tág -- határok között. (Én most női kardigánt kötök, és 80 cm-est használok, ez férfi kardigánhoz is megfelel, gyerekruhához rövidebb ajánlott.) A nagyon hosszú kényelmetlen, a túl rövidről meg könnyen lecsúszik a szem.}

^{A kötésmód lényege}

^{A kötést mindig a nyakánál kezdjük. A kezdés tehát a nyakbőségnek megfelelő szemszámmal történik.}

^{Az egész kardigánt - elejét, hátát, ujjait -- egyben kötjük úgy, hogy a hónaljig minden második sorban 4 helyen szaporítunk 2-2 szemet. A hónaljat elérve a két ujját egy-egy madzagra átszedjük, és most már csak a törzset kötjük -- az elejét és a hátát együtt.}

^{Ha a törzs kész, először az egyik ujját szedjük vissza a tűre és kötjük készre, majd a másikat. Legvégül egy-egy varrással megkapja a két ujj a végleges formáját, és már csak a gombok felvarrása van hátra, hogy a kardigánt felvehessük.}

^{A nyakbőségen kívül egyetlen lényeges paraméter van: a nyaktól a hónaljig terjedő vonal hossza, a raglánvonal mentén véve. Amikor ezt a szükséges hosszot elértük, akkor történik meg az ujjak felszedése, és ezzel a kardigán bősége is előállt. Bármilyen meglepő, az így kapott bőség minden testalkat esetében megfelelő lesz, tehát nőnek és férfinak egyaránt, és persze gyereknek is.}

^{Részletesebb leírás}

^{Általánosságok}

^{A nyakat, a derékrészt, és a mandzsettákat valamilyen patenkötéssel (pl. egy síma, egy fordított vagy két síma, két fordíott) kötjük. Ezekben a részekben nem szaporítunk.}

^{A gombolás pántja (ez is egyben van kötve a többi résszel) lusta kötéssel készül. Az egyik pántba meghatározott soronként (ezt az Olvasóra bízom, hogy hány sor legyen) gomblyukakat kötünk. Vigyázzunk, hogy melyik legyen ez a pánt, hogy női kardigánba női, férfiba férfi gombolás kerüljön!}

^{A kezdőszemek meghatározása}

^{Ehhez az alábbiakat kell figyelembe vennünk:}

^{A kardigán 4 részből áll: az elejéből, a hátából és a 2 ujjából. Mielőtt szaporítani kezdenénk -- tehát a kezdö sorban -- a két ujjára egy-egy egységnyi, az elejére és a hátára két-két egységnyi szemszám jut.}

^{Az ujjakat a törzstől a 4 raglánvonal választja el -- minden egyes raglánvonal 2-2 szemből áll, tehát ez összesen 8 további szem.}

^{Mivel a kardigánunk gombolós, a két gomboláspánt át kell, hogy fedje egymást, tehát további plussz szemeket jelent az egyik gomboláspánt szélessége. (A gomboláspánt szélességének mindig páros szemet válasszunk, majd látni fogjuk, hogy miért. Én pl. általában 6 szemnyi pántot kötök.)}

^{A nyakbőségből kiszámoltunk a kötéspróbával egy körülbelüli szemszámot. A fenti meggondolások figyelembe vételével fogjuk meghatározni a véglegeset, tehát hogy hány szemre kezdjük a kardigánt.}

^{A végleges szemszám a következő képlettel áll elő:}

^{6 x (ujjak szemszáma) + gombolás szemszáma + 8}

^{, ennek kell kb. megegyeznie a kötéspróbából és a nyakbőségből meghatározott szemszámmal. (A két szélszemet ebbe még nem számoltuk bele.)}

^{Egy példa:}

^{tegyük fel, hogy azt találtuk, hogy kb. 100 szemre kell kezdeni a kardigánunkat, és 6 szemből álló gombolást készítünk. 100-ból kivonjuk a 6 szemet, amit egy gombolásra szánunk és a 8-at, amit a raglánokra. A maradék 86, ezt kéne 6 részre osztanunk. Ez nem megy maradék nélkül, az eredmény 14 lenne 2 maradékkal. Válasszunk hát az ujjak szemszámának 15-öt, akkor behelyettesítve 104 -et kapunk kezdőszemszámként. (Ebben nincs még benne a 2 szélszem.)}

^{Jegyezzük meg, hogy egy ujj szemszáma 15 volt, a egy gombolásé pedig 6!}

^{A munka elkezdése, kötés a hónalj vonaláig}

^{Elkezdtük a kötést a megfelelő szemszámra, megkötöttük a nyakának a patentrészét.. Most fogunk hozzálátni a kötésünk beosztásához és a 4 raglánvonal kialakításához.}

^{Egy raglánvonal úgy fog kialakulni, hogy minden páratlanadik sorban -- tehát amikor síma sort kötünk -- az ujjak és a törzs között 2-2 egymást követő szembe egyet szaporítunk.}

^{A páros sorokban, amikor a fordíott sort kötjük, nincsen szaporítás, itt -- a gombolás kivételével -- minden szemet fordítottan kötünk le.}

^{Az első néhány sor leírása:}

Jelölés:

U = ujjak szemszáma -- pédánkban ez 15 volt --,

G = gomboláspánt szemszáma -- ez pedig 6.

^{1. sor:} 

^{-- (fél eleje) U + 1/2 G  síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et ,1-et szaporítunk,}

^{-- (ujj) U síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (háta) 2 x U síma}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (ujj) U síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (fél eleje) U + 1/2 G síma,}

^{Ha jól számoltunk, pont a sor végére kellett érnünk.}

^{2. sor:} 

^{G síma,}

^{csupa fordíott,}

^{végül az utolsó G szemet újra símán kötjük le.}

^{Mire a 3. sor kötésére sor kerül, minden ujjnyi egységhez már + 1 szem tartozik a kiinduló állapothoz képest.}

^{3. sor:}

^{-- (fél eleje) U + 1 + 1/2 G síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (ujj) U + 2 síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (háta) 2 x U + 2 síma}

^{a következő 2 szembe 1-et 1-et szaporítunk,}

^{-- (ujj) U + 2 síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et 1-et szaporítunk,}

^{-- (fél eleje) U + 1 + 1/2 G síma,}

^{Ha jól számoltunk, pont a sor végére kellett érnünk.}

^{4. sor:}

^{G síma,}

^{csupa fordíott,}

^{végül az utolsó G szemet újra símán kötjük le.}

^{Közben minden ujjnyi egység további 1 szemmel gyarapodott., tehát az 5. sor:}

^{5. sor:}

^{-- (fél eleje) U + 2 + 1/2 G síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (ujj) U + 4 síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (háta) 2 x U + 4 síma}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (ujj) U + 4 síma,}

^{a következő 2 szembe 1-et, 1-et szaporítunk,}

^{-- (fél eleje) U + 2 + 1/2 G síma,}

^{Ha jól számoltunk, pont a sor végére kellett érnünk.}

^{6. sor és minden páros: mint a 4.}

^{Igazából már az 5. sornál látni lehet, hogy hol került bele a kötésbe a szaporítás, és minden páratlanadik sorban a két egymást követő szaporításnál az elsőnek a második szemébe és a másodiknak pedig az első szemébe újabb szaporítás kerül, így nem kell már a továbbiakban számolgatnunk, elegendő a kötés alakulását figyelnünk.}

^{stb, a szaporítások adják ki végül a kardigán raglán vonalát.}

^{Közben ne feledkezzünk meg a gomblyukakról sem!}

^{Az ujjak felszedése, az eleje és a háta összedolgozása}

^{Ahogyan a sorok szaporodnak, a tűnkön egyre több szem lesz. Amikor azt találjuk, hogy a raglánvonal elég hosszú már, akkor következik az ujjak leszedése két külön madzagra.}

^{Ehhez eltérő színű, vastagabb és erős fonalat használjunk, elegendő hosszút, hogy elég laza legyen. Amikor a sor lekötésekor az ujjához érünk, az ujjak szemeinek lekötése helyett egyszerűen átfűzzük rajtuk a madzagot, majd a végét összekötjük, hogy a szemek le ne fussanak róla. (Ez a felszedésre használt fonál persze nem lesz majd része a kardigánnak, csak ideiglenes segédeszközként szolgál.)}

^{Amikor ezzel megvagyunk, a törzs további részével folytatjuk a kötést, mintha az ujj ott sem lett volna. Ebben a sorban az eleje és a háta még elég lazán csatlakozik, de a következő sorok lekötése után már  szilárdan illeszkednek majd egymáshoz.}

^{A raglánvonal hosszát vagy egy másik, jó méretű pulóver megfelelő hosszával mérjük össze, vagy önmagunkon centiméterrel lemérhetjük és úgy hasonlítjuk össze. Ellenőrzésképp a kardigán elejének a szélességét is hozzámérhetjük egy másik, jó méretű darabhoz.}

^{Ez után a törzset készre kötjük, alján patenttal.}

^{Az ujjak megkötése}

^{A törzs elkészültével a két ujj megkötése következik, előbb az egyiké, azután a másiké.}

^{A madzagról az egyik ujjat felszedjük a kötötűre, és a sort lekötjük, arra vigyázva, hogy ne csavarodjanak közben a szemek a korábbiakhoz képest, mert a két felszedéskor véletlenül megcsavarodhatott némelyik, majd a továbbiakban rendesen kötünk tovább.}

^{Az első néhány sor lekötése még kicsit nehézkesen mehet, de ahogyan távolodunk a hónaljvonaltól, már egyre kevésbé lesz zavaró a tű hossza.}

^{A mandzsetta eléréséig fokozatosan fogyasztani kell, általában olyan 6 - 8 soronként mindkét oldalon egy-egy szemet. Ezt én nem szoktam különösebben számolni, időnként belepróbálom a karom, vagy hozzámérem más ruhadarabhoz.}

^{Természetesen a két ujjon lehetőleg ugyanott illik fogyasztani -- ezt én úgy szoktam megoldani, hogy fogyasztáskor a sort megjelölöm egy elütő színű cérnával (belefűzöm az egyik lekötött szembe), és a második ujj kötésekor figyelem az első jelöléseit.}

^{Az ujj kötése a mandzsettánál fejeződik be a patent kötésével.}

^{Összedolgozás}

^{Ha mindkét ujj készen van, akkor egy egybefüggő kardigánunk van, aminek az ujjai még szétnyílva lifegnek, ezeket össze kell még dolgozni. Ezt én láncöltéssel szoktam vastag tűvel a visszáján, de lehet horgolni is.}

Utána jöhetnek a gombok, és a kardigán kész.

Viseljék egészséggel!